Pedig azt mindenki tudja, hogy Joe Biden nem különösebben jó jelölt. De ez volt a kompromisszum, amelyet megkötöttek egymással a nagy hatalmú klánok és hálózatok, hátha a nem túlzottan éles elméjű és friss politikust formába tudják hozni a hihetetlenül profi imázsteremtő művészek. Aztán Biden egy vitafórumon Trump külpolitikáját bírálva megállapítja, hogy a totalitárius rezsimek terjednek, lásd Belaruszt, Lengyelországot és Magyarországot. Mert ő ugye remekül ért a világ ezen szögletéhez, kisujjában van a regionális politika, első mondatában aggodalmát fejezi ki a NATO egysége kapcsán, majd diktatúrának nevezi a NATO-szövetséges Magyarországot, mert Mark Hoffman Pennsylvaniából rákérdez a külpolitikára. Biden szavai pedig elterjednek a hálózaton, azokat nem fogja átfésülni a Twitter, a Facebook, s Mark Hoffman azt fogja mesélni barátainak, hogy bizony, Magyarország egy diktatúra, olyasmi, mint Belarusz, amely voltaképp olyan, mint Oroszország. Ehhez persze muníció kell Bidennek, az imázsteremtő művészek pedig épp elég ideig képezték a fénykorán messze túlhaladott egykori alelnököt, hogy ezeket az országokat említse meg. Mint egyfajta kilövési engedély, most lehet bírálni Magyarországot, hogy később ugyanezt a mondatot vissza lehessen fordítani, rávilágítva, hogy még az Amerikai Egyesült Államok híres politikusa, egykori alelnöke, Joe Biden is így gondolkodik rólunk. Nyilván ennek az adna csak nagyobb hátszelet, ha a médiakampány hatása valóban olyan óriási volna, mint azt remélik a demokratáknál.