Fehér füst

Újra van megválasztott elnöke Amerikának, de az a bizonyos füst nem olyan fehér, mint az elnök haja.

Las Vegas, 2020. november 4. Loretta Oakes, Donald Trump republikánus párti amerikai elnök támogatója az eredmények alakulását figyeli a párt eredményváró estéjén, az amerikai elnök-, valamint képviselõházi és részleges szenátusi választások közben Las Vegasban 2020. november 3-án. MTI/AP/John Locher Fotó: John Locher

Felszállt, azaz bizonyos portálok felpöfékelték az ilyenkor kötelező fehér füstöt, hiszen újra van megválasztott elnöke az Egyesült Államoknak, de sajnos az a bizonyos füst nem olyan fehér, mint az elnök haja. Inkább amolyan fehéres, szürkés, ismeretlen színek keverednek bele, és ezt bizony mindazok bánhatják, akik a máglyát rakták. Egy bizarr választási kampányt követően született olyan eredmény, amely minden, csak nem meggyőző, még ha a számok voltaképp ezt is mutatják. Kezdődnek az utóvédharcok, a peres eljárások, az újraszámolások, és az egész világ azon álmélkodik, hogyan lehet ilyen sekélyessé varázsolni az egyébként roppant profi amerikai elnökválasztást.

Voltaképp egyszerűen szomorú, ahogy a négy éven át mindennap a létező összes csatornán sugárzott üzenet, azaz Trump eltávolítása megvalósult. Nem voltak hatalmas tömegek, amelyek véget akartak vetni a tirannus uralkodásának, csak tonnányi levél, s bennük ott rejlett a sok millió demokrata voks. Nem könyörögtek megnyomorodott amerikai családok, hogy induljon igazán jó útra szeretett hazájuk, hitvita volt, harsogó jelszavak, sulykolt mondatok, hogy Trumpnak mennie kell, majd a négynapos hercehurca után egy sajtónyilatkozat és a jelenlegi elnök visszautasítása.

Kérdés, ez mennyire elegáns és mennyire szolgálja az ország érdekeit. Ahogy az is kérdés, miként lesz a mindenki által teljesen háttérbe szorított Joe Bidenből elnök. Egyelőre ugyanis nem az, csak egy olyan politikus, aki nem Trump. Ez is volt a kampány során a legvaskosabb ígérete, hogy ő nem az, aki jelenleg irányítja az országot. De hogy ő valójában kicsoda, azt most kell kitalálni, annak ellenére, hogy kis túlzással ő több időt töltött a kongresszusban, mint odahaza.

Négy évvel ezelőtt Donald Trump teljesen felforgatta az amerikai politikát, mert nem a hagyományos politikai elit terméke volt, hanem nyíltan különutas, aki ráerőltette az akaratát a republikánusokra. Végig nevetett rajta a demokraták derékhada, egész addig, amíg meg nem nyerte az elnökválasztást. Aztán jött négy olyan év, amelynek során a teljes sajtó és politika megállás nélkül tüzelt az elnökre, illegitimnek nevezték a megválasztását, külföldi kapcsolatokkal vádolták, szexistának nevezték és igyekeztek elmozdítani a hivatalából. A négy év alatt az Egyesült Államok a világcsendőri szerepből jócskán visszavett, hazajöttek a katonák a Közel-Keletről, a NATO végre elindult egy reformfolyamat felé, s a belső gazdasági folyamatok is ígéretesnek tűnnek. Trump nem vezette káoszba az országát, nem vált nemzetközi páriává és nem is volt ötlettelen, simulékony elnök. De kívülálló volt, és az is maradt.

Joe Biden viszont az elit tagja, akit jó szívvel fogad mindenki New Hampshire-től Vermontig, ahol a nagyon fontos dolgok eldőlnek. A sajtó leteszi a fegyvert, hiszen a mór megtette a kötelességét, s úgy mehet, hogy valójában maradnia kell. Nekünk, magyaroknak intő jel lehet a kampány során elejtett megjegyzése arról, hogy Belaruszt, Lengyelországot és Magyarországot egy sorba rendezte, diktatúrákat vizio­nált ezekben az országokban, ám jó eséllyel egyik állam neve se mond neki sokat, azaz elnökként másként is politizálhat. Majd megmondják neki azok, akik ezeket meg szokták mondani, hogy miként kell kezelni Közép-Európát. Talán csak annyi történt, hogy a sorból messze kilógó Donald Trump egy alternatív jövőt kínált Amerikának, az pedig túlságosan is sok érdek rabja ahhoz, hogy elfogadja a valóságot.

Az elnök legitimációját az adja, hogy az amerikaiak elhiszik, őt akarta a nép többsége. Ha ezt nem tudja bebizonyítani, akkor nemcsak a személyes tekintélye csorbul, de az egész választási rendszer is megkérdőjeleződik. Isten áldja Amerikát?

Sitkei Levente