Hasznos vétók

Az ember azt hinné, Ukrajnának van elég problémája: dúlnak a harcok a keleti végeken, elcsatolták a Krím félszigetet, tömeges az elvándorlás, gyengélkedik a gazdaság, tombol a koronavírus-járvány, a politikusok elvesztették az emberek bizalmát. Ilyen körülmények között egy magyar kormánybiztos Kárpátalján kifejtett tevékenysége miatt kreálnak nem létező problémát Kijevben.

Grezsa István nem először kívánt látogatást tenni Kárpátalján: az ottani magyar kisebbség ügyeivel foglalkozó kormánybiztosként tucatnyi alkalommal tette meg a hosszú autóutat. Kijev ugyancsak sokadik alkalommal emel kifogást egy-egy magyar politikus kárpátaljai látogatása ellen, ezúttal az októberi ukrajnai önkormányzati választásokon tanúsított magyar álláspont miatt tiltották ki Grezsa Istvánt Ukrajnából. Kijevben ugyanis úgy vélik, Ukrajna belügyeibe avatkoztak bele az anyaországi politikusok, amikor a kárpátaljai magyar pártok támogatására buzdították a helyi kisebbséget.

A magyar ügyeket érintő kérdésekben teljesen kiszámíthatatlan Ukrajna viselkedése. Az egyik percben beavatkozással vádolják Magyarországot, a másikban külügyminiszterük a megromlott kapcsolatok helyreállítását sürgeti, majd jön a kitiltás. Diplomáciailag nem éppen kedves gesztusok, de olyan lépések, amelyeket a Bem téren minden bizonnyal kihevernek. Ennél sokkal súlyosabbak a kárpátaljai magyarok nyelvhasználatát erőteljesen korlátozó kijevi törvények, illetve az ukrán nacionalista csoportoknak a magyarokat fenyegető és megfélemlítő akciói. A 150 ezer fős kárpátaljai magyarság kellene hogy a legkisebb problémát jelentse a kijevi politikai vezetők számára, sokszor mégis az az érzés támad bennünk, fenyegetésként élik meg puszta létüket.

Amíg ez a kiszámíthatatlanság megmarad, a párbeszéd folytatása mellett a vétó fenntartása – Ukrajna NATO-csatlakozásának megakadályozása – lehet az egyetlen eszköz Magyarország kezében, hogy nyomást gyakoroljon keleti szomszédjára. A kárpátaljai magyarok melletti kiállás meg is hozta az eredményét, amikor október végén hazánk megvétózta a NATO nagyköveteinek közös, Ukrajnával foglalkozó nyilatkozatát, miután nem vették bele a magyar kormány javaslatait. A vétó hatására a közös nyilatkozat határozottan kiállt a jogfosztott magyar közösség mellett, és felszólította Ukrajnát a nemzetközi szabályok betartására.

A vétó tehát hasznos, a lengyel külügyminiszter tegnapi nyilatkozata szerint pedig teljesen legitim eszköz, ha valamelyik NATO- vagy EU-tagállam nem ért egyet a többség által elfogadott politikai irányvonallal. Bulgária például nemrég egyedüli országként vétózta meg Észak-Macedónia uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdését, amíg a szomszédos ország nem ismeri el a bolgár nyelvhez és a kultúrához való kötődését. Görögország egy lényegtelennek tűnő, ám számára nagyon is életbe vágó névhasználati vita miatt akadályozta meg évtizedeken át Macedónia közeledését a NATO-hoz és az EU-hoz. Vallónia megvétózta az EU és Kanada között létrejött szabadkereskedelmi megállapodást a neki nem tetsző passzusok miatt.

Egy magára valamit is adó, a nemzeti érdekeit féltve őrző ország a végső esetben a vétóhoz nyúl. Közepes méretű, kisebb mozgástérrel rendelkező európai országként hazánk sem tehet mást, ha nagy a baj. Márpedig nem hagyhatjuk magukra a kárpátaljai magyarokat, akiknek Magyarországon kívül nincs más támaszuk. Nem hagyhatjuk azt sem, hogy a jogállamiság köntösébe bújva, téveszméken és hazugságokon alapulva avatkozzanak be más uniós tagállamok a mi belügyeinkbe.

Amíg értelmes vitákat nem tudunk folytatni, jobb a békesség: marad a vétó.