A vétó tehát hasznos, a lengyel külügyminiszter tegnapi nyilatkozata szerint pedig teljesen legitim eszköz, ha valamelyik NATO- vagy EU-tagállam nem ért egyet a többség által elfogadott politikai irányvonallal. Bulgária például nemrég egyedüli országként vétózta meg Észak-Macedónia uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdését, amíg a szomszédos ország nem ismeri el a bolgár nyelvhez és a kultúrához való kötődését. Görögország egy lényegtelennek tűnő, ám számára nagyon is életbe vágó névhasználati vita miatt akadályozta meg évtizedeken át Macedónia közeledését a NATO-hoz és az EU-hoz. Vallónia megvétózta az EU és Kanada között létrejött szabadkereskedelmi megállapodást a neki nem tetsző passzusok miatt.
Egy magára valamit is adó, a nemzeti érdekeit féltve őrző ország a végső esetben a vétóhoz nyúl. Közepes méretű, kisebb mozgástérrel rendelkező európai országként hazánk sem tehet mást, ha nagy a baj. Márpedig nem hagyhatjuk magukra a kárpátaljai magyarokat, akiknek Magyarországon kívül nincs más támaszuk. Nem hagyhatjuk azt sem, hogy a jogállamiság köntösébe bújva, téveszméken és hazugságokon alapulva avatkozzanak be más uniós tagállamok a mi belügyeinkbe.
Amíg értelmes vitákat nem tudunk folytatni, jobb a békesség: marad a vétó.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!