A lengyel és magyar vétó egyfajta függetlenségi háború is, mert mi nem akarunk Európai Egyesült Államokat, nem akarunk bevándorlóországot, s nem akarunk végképp elmerülni az elhülyült, globalista mocsárban. Mert mi férfiak, férfiak akarunk maradni, „s nők a nők – szabadok, kedvesek / – s mind ember, mert az egyre kevesebb…”
Bármi is lesz ennek a harcnak a vége (naná, hogy nyerünk!), az, hogy a lengyel és a magyar miniszterelnök tegnap közösen bejelentette, hogy egyik sem hagyja magára a másik országot, a két nép történelmének fantasztikus pillanata. Olyan, hosszú évekre erőt adó villanása a közös sorsnak, amely bátorságot adhat más népeknek és kormányoknak is. Hogy sem Brüsszel, sem Soros nem mindenható, s ahogyan lengyelek, magyarok túlélték az orosz, a porosz és egyéb megszállásokat, Brüsszel sem tart örökké. Mint Mateusz Morawiecki megjegyezte, az EU a legjobb úton van afelé, hogy darabjaira hulljon szét, akár az az évtizedekkel ezelőtti, másik unió.
Nekünk, magyaroknak, lengyeleknek nincs más utunk ma sem, mint kiállni önmagunkért. Nem az Európai Unió vagy más tagországok kárára, hanem a saját országainkért. Ahogyan Orbán Viktor mondta: ez hazafias kötelességünk. Hajrá Lengyelország, hajrá magyarok!
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!