Szuperállam

A végén mindig kiderül, hogy a cél szentesítette az eszközt. Esetünkben arról van szó, hogy a nemzetközi liberális elit az Európai Unió stabilitását és sikerét fontosabbnak tartja, mint az emberek életét, hiszen abból van vagy félmilliárd a huszonhetek területén, unióból pedig értelemszerűen csak egy. Az pedig fontos. A Politico baloldali lap véleménycikkében a szerző arról ír, hogy milyen szörnyű döntés a jelenlegi helyzetben egyes kormányok részéről egyéb forrásból beszerezni vakcinát, és nem tartani magunkat a közösen elhatározott útitervhez. Hiszen ha így történik, az erodálja az unió intézményeibe vetett bizalmat, a lakosság elbizonytalanodik, azt képzelvén, hogy az Európai Bizottság esetleg nem is végzi jól a munkáját.

A gondolatmenet alapján nyilvánvaló, hogy a legfontosabb az unió egysége és imázsa. Nem az emberek élete, nem az, hogy a vakcinák eljussanak a lakossághoz, nem az, hogy kikeveredjünk ebből a rémes kalamajkából. Az EU mint eszme és intézményrendszer a fontos a Politicónak, valamint a liberális politikai szereplőknek. Természetesen ebben a cikkben is nevén nevezi a gonoszokat, mint Magyarország, Lengyelország és Csehország, amelyek populista politikát követnek, az orosz és a kínai autokratákkal egyezkednek vakcinákról. Ez pedig a szerző szerint perverz helyzet, hiszen a közép-európai államok éppen szovjet­ellenes politikai mozgalmakból kinövő pártok irányítása alatt állnak, és lám, mégis Moszkvával és Pekinggel egyeztetnek az EU ellenében.

Talán épp ez a titok, hogy egy párizsi irodából mennyire másként látszik a mostani élet-halál harc, mint Budapestről. Mert onnan ez az Európai Unió valóban egy ország képzetét kelti, amelynek vannak központi államai és perifériája, utóbbi jóval szegényebb, elmaradottabb, civilizálatlanabb, és olyan jogosítványai vannak, amelyekkel beleszólhat a nagyok, a központ ügyeibe. Ez pedig nagyjából megengedhetetlen.

Az Európai Unió abból az irodából átvette a nemzetek szerepét, az unió onnan megfigyelve egy soknemzetiségű birodalom, amelynek gigászi tömbje alakítja a történelmet, erre a külső tagok beengedik a rémet, az autoriter ideológiákat magával hordozó kínai és orosz vakcinát. Összekapcsolja a régi Szovjetuniót a modern Oroszországgal, de még furcsább, hogy a pragmatikus üzleti kapcsolatokat az eszmék átvételével. Aki Oroszországgal kereskedik, az Sztálint fogadja be a szívébe, aki Kínával, az Mao Ce-tungot? Ez 2021-ben már nagyon nem így működik.

A liberális elit mégis így képzeli el a világot, s úgy vélekedik, hogy ezeket sokkal jobban tudja a vad pannon sztyeppék népénél. Az oltóanyagok szétosztásának csigalassú folyamata csak egyszerű technikai probléma ebből az irodából nézve, egyszerűen várni kell, s rendbe fog jönni minden, hacsak nem kezd el kapkodni a periféria. Ha ugyanis elkezd, s lever valamit nagy kapkodásában, akkor mások is így tehetnek, mondjuk a németek, az pedig magával rántaná az egész kiválóan felépített és papíron tökéletesen működő oltási tervet. Ez a gondolatmenet azt feltételezi, hogy az uniós program voltaképp szépen működik, csak a tagországok nem hiszik el ezt. Mivel az EU jó, a vakcinabeszerzés is jó.

Pedig az EU nem valami szuperállam, mint ez újfent kiderült. Az EU-nak tagjai vannak, különböző problémákkal és megoldási javaslatokkal, s az alapító atyák is a szubszidiaritás elve alapján építették fel valaha a struktúrát, azaz nem a brüsszeli agytröszt dönt azokban a kérdésekben, amelyekben alacsonyabb szinten is lehet. Ez a mostani helyzet megmutatja, mennyire tud működni az unió, s képes-e az önnön tökéletességében tetszelgő liberális nyugati elit elfogadni, hogy bizony tud hibázni.

(Borítóképen: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke sajtótájékoztatót tart az új típusú koronavírus és mutációi elleni fokozottabb védekezést célzó, HERA Incubator nevű programról Brüsszelben. Forrás: MTI/EPA/Pool/Aris Oikonomou)