Fény és sötét

A szakértők szerint a kormány – a baloldal által nonstop ekézett, de nagyon is sikeresnek bizonyult – oltási stratégiájának köszönhetően biztonsággal megtarthatók az augusztus 20-i rendezvények.

Vannak, akik Szent Istvánt is eltüntetnék az öröknaptárból Fotó: Kurucz Árpád

Augusztus 20., Magyarország nemzeti és hivatalos állami ünnepe a tria­noni békeszerződésig elsősorban egyházi ünnep volt, ezt követően egészült ki nemzeti tartalommal: a területében és népességében is jelentősen megfogyatkozott magyarság a Szent István-i Magyarország visszaállítására emlékezhetett ily módon is. Az ünnep ekkor bővült ki a tiszt­avatással, az ünnepélyes őrségváltással, a néphagyományok ápolásával, és 1927 óta – néhány szomorú időszak kivételével – minden évben tűzijátékkal. A látványosságok külföldiek ezreit vonzották Magyarországra, elsősorban Budapestre, augusztus 20. ekkor lett a magyarság egyetemes ünnepe, a nemzeti egység jelképe.

A tűzijáték megrendezése a második világháború alatt szünetelt, majd jött a Rákosi-rendszer. A Szent Jobb-körmenetet betiltották, augusztus 20-át pedig igyekeztek megfosztani annak nemzeti és egyházi jellegétől. A tűzijátékot 1954-ben áttették április 4-re, a felszabadulásként emlegetett szovjet megszállás ünnepére, augusztus 20. pedig az új kenyér, majd az új, szovjet mintájú alkotmány ünnepe lett.

Az 1956-os forradalom után betiltották mindenféle pirotechnikai eszköz használatát, a tűzijáték is megszűnt. A Kádár-korszak – az enyhülés jegyében – augusztus 20-át is népszórakoztatásra akarta áthangolni, nagyszabású vízi és légi parádéval, amelyet 1966-tól egészített ki az újraindult tűzijáték. Államalapító Szent István napját az első szabadon választott országgyűlés emelte vissza a rangjára és tette törvényben hivatalos állami ünneppé. A tűzijáték azóta is az ünnepi program elengedhetetlen része, bár 2002-ben a dunai árvíz miatt későbbre kellett halasztani, tavaly pedig a járványhelyzet miatt az összes központi rendezvény, köztük a tűzijáték is kényszerűségből elmaradt.

Ilyen előzmények után érkezünk el a jelenig. Mivel a szakértők szerint a kormány – a baloldal által nonstop ekézett, de nagyon is sikeresnek bizonyult – oltási stratégiájának köszönhetően biztonsággal megtarthatók az augusztus 20-i rendezvények, a kabinet idén Európa legnagyobb fény- és tűzijátékát tervezi megrendezni a Petőfi hídtól a Margit hídig. A főváros dunai átkelői díszkivilágítást, fényfestést kapnak. Kivéve egyet: a legismertebb dunai átkelőt, Magyarország és a főváros egyik nemzetközileg ismert jelképét, a Lánchidat. Annak fényfestését ugyanis – sajtóhírek szerint – a Karácsony Gergely vezette főváros nem engedélyezte.

A Lánchíd ugyanis jelenleg építési terület, köszönhetően a baloldali városvezetés szerencsétlenkedésének. Ha a Karácsony vezette Városháza a Tarlós-érában előkészített tervek szerint vágott volna neki a felújításnak és nem húzza egy-másfél évig az időt, a Lánchíd rekonstrukciója ötmilliárd forinttal olcsóbb lett volna, és – ahogyan Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár is rámutatott korábban – már az átadóünnepségre készülhetnénk.

Karácsonynak ráadásul korábban semmi baja nem volt a fényfestéssel, sőt. A főpolgármester nagyjából egy éve még arról értekezett, hogy a tűzijáték „brutálisan légszennyező dolog, nem beszélve arról, hogy a háziállatokra és a madarakra is rossz hatással van. Szerintem sokkal szebb a fényfestés…” Ha szerinte is szép, nemigen érthető, miért nem akarja engedélyezni azt a főváros. A Lánchídra vetített fények aligha akadályoznák az ünnep idején amúgy is szünetelő felújítást, de a Városháza lépése arra jó lehet, hogy ezzel is borsot akarjon törni a kormány orra alá.

A dolgok jelen állása szerint tehát idén augusztus 20-án Budapest soha nem látott ünnepi fényárba öltözik, amelynek közepén, egyfajta mini fekete lyukként fog éktelenkedni a sötétbe burkolózó Lánchíd, Karácsony főpolgármesteri tevékenységének méltó jelképeként.

(Borítókép forrása: Kurucz Árpád)