Sokszor éri az a vád a jobboldali politikát, hogy nem képes megszólítani a fiatalokat, akiket sokan a lázadással és a fékezhetetlen szabadságvággyal azonosítanak. Általános toposz a liberális fiatal képe, akiből később valamilyen úton-módon konzervatív lelkületű felnőtt lesz, hiba lenne azonban általánosságban kijelenteni, hogy minden fiatal liberális és minden idősebb ember konzervatív.
Október 23-án láthattuk Budapest utcáin a keresztény-konzervatív érzelmű emberek több százezres tömegét a békemeneten, és láthattuk a baloldali-liberális pártok támogatóinak néhány ezres összejövetelét az Andrássy út másik végén, amelyről már a baloldali orgánumok is kijelentették, hogy a Fidesz–KDNP kiütéssel nyerte meg a számháborút.
Álszerénység lenne tagadni, hogy a látott képsorok alapján százszorosan a kormánypártok felé billen a mérleg nyelve, a konzervatív álláspont azonban megköveteli a higgadtságot és a józan mérlegelést. Bátran kijelenthetjük, hogy tinédzserektől kezdve a fiatal családosokon keresztül a középkorúakon át egészen az időskorúakig minden korcsoportból és valamennyi társadalmi csoportból voltak emberek a kormányközeli rendezvényen. Mivel azonban nem volt jelen az ország összes szavazópolgára a két eseményen és nem jelenthető ki általánosan, hogy a konkrét pártszimpátiával rendelkező emberek részt vesznek a politikai rendezvényen, érdemes azon az állásponton maradni, hogy a konzervatív oldal szimpátiája minden társadalmi csoportban felfedezhető.
Ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy a Fidesz mindig jobban mozgósított a közös eseményeire, mint a baloldal. A nagygyűlések általában minimum százezres embertömeget mozgattak meg, miközben a baloldal szökőévenként egyszer tudta elérni ezt a nagyságrendet, 2002 és 2010 között mégis két egymást követő kormányzati ciklusban nyertek országgyűlési választást.
És hogy mi volt a titkuk? Érdemes felidézni: az ellenféllel, azaz 2002 óta Orbán Viktorral és a Fidesszel szemben szított mérhetetlen gyűlölet.
A békemenet a nevének és céljának megfelelően a békés megemlékezés jegyében telt 1956 hősei és a 2006-os gyurcsányi terror áldozatai előtt tisztelegve. De nem volt ott mindenki, a 2006-ban országrombolást végző baloldali kormányzat idejéről pedig a mai fiatal szavazók többségének nincsenek érdemi tapasztalatai. Az emlékek pedig elhalványulnak, a köztünk élő büntetlen bűnösök eljátszhatják az ártalmatlan, szerethető bugyutákat, akiknek az a legnagyobb bűnük, hogy a zsarnok Orbán-rezsim gyűlöli őket. A fiatalok többsége az interneten él: onnan tájékozódik, ott gyűjti be a világban zajló események elsődleges információit, és ott szívja magába azt a dogmát, amely szerint a hatalomgyakorló emberek mindig gonoszak és kizsigerelik a többséget. Erre építkezik szilárdan a baloldali hazugsággyár, amely arcátlanul képes elhazudni a saját kormányzati ciklusai alatt elkövetett ország- és emberellenes bűneit, önmagát pedig a megmentő szerepében tünteti fel. A kormánypártok is képesek megszólítani a fiatalokat, hiszen számos intézkedésük őket támogatja.
De hogy képesek lesznek-e eloszlatni azt a masszív gyűlöletet, amely szurokként lepi be az online közösségi tereket, meghatározóbb lesz, mint az a több százezres tömeg, amely október 23-án együtt, békésen emlékezett meg.
Borítókép: Bach Máté
