Az uniós intézmények a válságkezelésben nem jeleskedtek, de a politikai kifogások megtalálásában nagyon kreatívak tudnak lenni. Amennyiben mégis megszületik a megállapodás, az sem jelent semmit. Lengyelországgal hónapokkal ezelőtt megállapodtak. És tudják, mennyi pénzt kaptak a lengyelek? Egyetlen eurócentet sem. Mert az Európai Parlamentben többségben levő liberálfasiszták – jobb- és baloldaliak egyaránt – vértolulást kapnak, ha meghallják Magyar- vagy Lengyelország nevét. Nekik ugyanis nem a jogállamiság vagy a korrupció fáj, hanem a magyar kormány migrációellenessége, a családvédelmi törvényünk vagy az elhibázott szankciók elleni álláspontunk.

Nagy tétekben mernék fogadni, hogy szeptemberben az EP-ben újra előveszik majd Magyarországot, előre megfélemlítve a bizottságot, nehogy bármit is aláírjon velünk. Mert itt szerintük tombol a diktatúra, a korrupció, az államilag támogatott antiszemitizmus, szegény ellenzéki újságírók valami sötét pincébe bújva, gyertyák fényében pislákolva írják kormányellenes cikkeiket, amelyeket csak fénymásolva terjeszthetnek, már akik, ugye, merik. És az ostoba, bugris és persze fasiszta magyar nép meg mindezt tűri. Frászt ezeknek egy eurót is!

Isten háta mögötti ország… Nem is tudja, milyen szépet írt Mr. Higgins a The New York Timesban. Mert ha Isten háta mögött haladunk, Ő jár előttünk, vele együtt megyünk. S ha Isten velünk, ki ellenünk?

Borítókép: Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke lakossági fórumon vett részt Szentendre főterén (Fotó: Éberling András)