A hajdan britek uralta világnak mára a lanyha és unalmas brit globalizmus is elégtelen. A volt gyarmatok, partnerországok egyre kevésbé kérnek Londonból, a politikai és gazdasági hatalom visszaperlése után sokan a királyi családot is eltüntetnék múltjukból, jelenükből.
A brit állam a jelenlegi formájában néhány évtized múlva holtbiztosan nem létezik majd. Mondjunk egyetlen indokot, hogy a bulvárosodott, közszemlére tett királyi család a nagy formátumú Erzsébet után miféle erkölcsi példát mutat az alattvalóknak?
A brit kormánypolitikát szemlélve milyen indoka lehet bárkinek a nemzetközösségi országokban, hogy tiszta szívvel mondhassa, igen, mi érzelmileg a brit monarchiához kívánunk tartozni? Aztán ott van a skót függetlenség ügye. Emlékszem, annak idején a Skót Nemzeti Pártról pusztán helyi érdekességként beszéltek edinburgh-i vendéglátóim, hogy aztán néhány év múlva a függetlenségi népszavazáson kis híján beüssön az elképzelhetetlen fordulat.
A majdani, újabb referendum akár véglegesen is elszakíthatja Skóciát Londontól, és nem úgy néz ki, hogy tíz-tizenöt éven belül a szakadárok gyengülnek meg. Hasonlóan kész a forgatókönyv Írország egységére: ha a katolikusok többségbe kerülnek Észak-Írországban, ott is kiírnak majd egy népszavazást, így újra egy államban élhetnek a zöld sziget lakói (hogy az unionisták mit kezdenének ezzel a ténnyel, azt most inkább hagyjuk).
























Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!