időjárás 6°C Ambrus 2022. december 7.
logo

A vörös fertőzés

Sitkei Levente
2022.11.04. 06:00 2022.11.04. 08:28
A vörös fertőzés

1956. november negyedikén halt meg a nagy álmunk, hogy lerázhatjuk a szovjetek emberellenes igáját. Nem sikerült, a tiszta forradalmat eltiporták a Vörös Hadsereg tankjai, a hazai kommunista pribékek pedig tettek róla, hogy a halálos ideológia az életünk részévé váljon. De mi, akik ma emlékezünk ezen a nem hivatalos gyásznapon, tudjuk, mit rejt a marxizmus–leninizmus, ez a kiejthetetlen szószörny, s a papíron olyan szárnyaló ideák a valóságban mennyire emberellenesek és gyilkosak.

Azt hihetnénk, hogy ez 1956 óta nyilvánvaló. Nem az. Olaf Scholz, Németország szociáldemokrata kancellárja ugyanis véleménycikkében jelezte, a Kínai Kommunista Párt legutóbbi kongresszusán történtek arra mutatnak, Peking közelebb került a marxizmus–leninizmus eredeti ideológiájához, így Kína változásával nekünk is változnunk kell. Ezzel a cikkel is védte a beharangozott pekingi látogatását, amelyből kitűnik, hogy a marxizmus–leninizmus az ő szemében nem egy gonosz métely, hanem amolyan kedvező fordulat annak előtérbe kerülése. Scholz lényegében semmit se tud Kínáról, a Kínai Kommunista Pártról, az ottani ideológiáról, de mint kiderült, az európai vörös elvekről sem. Feltételezi, hogy Kínában is úgy működik a világ, ahogy az ő fejében, a szociáldemokraták és a kommunisták amolyan unokatestvérek, a német szocdem és a kínai kommunista így képes egy platformra kerülni, ha a nagy szakállú bácsik ott vannak a háttérben a sarló-kalapács kíséretében. Nem zárható ki, hogy a német kancellár így gondolkodik. Hatvanhat évvel a forradalom leverését ­követően az opportunista európai vezető, az Európai Unió legerősebb tagállamának első embere a vörös vonalak mentén keresi a kapcsolódási pontot a kínaiakkal.

Ez pedig a jövőt és a jelent nézve riasztó. Minek kell történnie, hogy az innen-onnan szalajtott nyugati politikusok felismerjék a vörös rém veszélyességét? Az eurokommunisták sose éltek a keleti blokkban, máig fényesítik a szeleket, zöldítik a zászlót, de megmaradtak hataloméhes és szisztematikusan építkező törtetőknek. Lehetne sorolni a neveket Amerikától Európáig, rengeteg politikus és „civil” hisz abban, hogy egy nap tényleg végképp eltörlik a múltat, csak még egy kicsit ki kell tartani, s létre fog jönni az országok nélküli, kisközösségekre épülő, ideális társadalom. Ott van minden leírva az erre szakosodott honlapokon, Soros György fantazmagóriája is pontosan ugyanez, semmi titok nincs benne. Dobrev Klára, a reformkommunista aktivista pedig tegnap nagyon megdicsérte Olaf Scholzot, amiért kifizeti az állam a decemberi rezsit a németeknek. Mert szerinte ilyen az, amikor egy baloldali kormány irányít. Korábban valami olyasmit lehetett olvasni, hogy a piac tökéletesen szabályoz, az állam pedig ne avatkozzon bele a folyamatokba. Magyarországon egy alaposan átszámolt, aprólékosan kidolgozott rezsicsökkentési rendszer működik 2010 óta, amely az egész lakosságnak rengeteget segített. A németeknél egy hónapnyi könnyítést kap Muhammad Özdemir tízgyermekes munkanélküli bevándorló Düsseldorfból és Angela Merkel hamburgi nyugdíjas egyaránt. Mert, ugye, a baloldal segít.

Aki a tűzzel játszik, azt előbb-utóbb meg fogja égetni magát, ezeréves tudás ez, mégis vannak, akik önmagukat sérthetetlennek tartják, és nem állnak ellen a kísértésnek. Hatvanhat éve tudjuk, hogy nem szabad engedni a gonosznak, nincs szép jövő annak az útnak a végén, csak vér és halál. 2022-ben pedig újra jön és kopogtat a messze túlhaladott ideo­lógia az összes létező fórumon, mint valami megoldás a világ bajaira.

Nem, nem, soha.

Borítókép: Olaf Scholz (Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.