időjárás 2°C Csenge , Ráhel 2023. február 4.
logo

Kegyetlen játék

Szentesi Zöldi László
2022.12.28. 05:45 2022.12.28. 10:35
Kegyetlen játék

Ha az ember kettévágott városokban jár, onnan tudósít, egy idő után elegendő tapasztalatot szerez az igazság bevallására. Belfastban pél­dául – szerintem – egyetlen jövevény sem tudna különbséget tenni katolikusok és protestánsok között, a városban mégis évtizedek óta fal- és kerítésrendszer választja el egymástól a polgárokat. Ott a hatvanas évek vége óta ez a napi igazság. A koszovói Mitrovica északi felén kis-Szerbia alakult, cirill betűkkel, jugó punkbandával a rádióban, sok sörrel és csevappal. Délen török és arab pénzből épülnek a dzsámik az albánok birtokán. Középen, a hídon pedig ott áll a nemzetközi békefenntartók harcjárműve. Merthogy ott meg ez a realitás.

Most, amikor Koszovóból újra rossz hírek jönnek, a jelek szerint akár háború is kirobbanhat, először tehát arra gondol az ember, hogy a szegregációból nemigen lehet integráció, csak azért, mert Washingtonban vagy Brüsszelben valaki így gondolja. Ellenben ideje volna kimondani, hogy a délszláv háborúkat lezáró békerendszer ma már akadálya a valódi békének. Hiszen Daytonban vagy a koszovói háború végén a fő cél a nemzetközi erőegyensúly szolgálata volt, nem pedig a végleges rendezésé.

Ha ránézünk a térképre, nyilvánvaló, hogy Bosznia-Hercegovina soha nem lehet egységes, nincs és nem lesz a három nagy nemzeti-vallási közösség megegyezésén nyugvó közös kormányzás. Annak felvetése, hogy miért nem adták oda Szerbiának a Boszniai Szerb Köztársaságot, a horvátoknak Hercegovinát, a muszlimok pedig miért nem csinálhattak maguknak egy magállamot, önmagában jelzésértékű.

Jelzi azt a tényt, hogy a nagyhatalmak hosszú tűzszünetet, nem pedig végső rendezést hagytak a XXI. századra Bosznia-Hercegovinában. A nemzetközi jog nagymesterei ismerik, de nem alkalmazzák a nemzetek szuverén jogát a többséghez, a jogalkotáshoz, a kormányzáshoz. A Balkánon ugyanis, ahol ifj. Andrássy Gyula szerint – és azóta is – mindig a nemzetiség, nem pedig a jog a legfőbb elv, lehetetlen birodalmi vagy nemzetállami szerveződéseken túl bármit is örökül hagyni.

Ugyanígy Koszovóban. A képlet egyszerű: sem a szerbek, sem az albánok nem fogadják el a másik jogát a koszovói területhez. Néhány éve felröppent a nagyon is észszerű, bár fájdalmas javaslat terület- és lakosságcserére. Hogy tudniillik Pristina adja át Koszovó szerbek lakta, északi részét Szerbiának, Belgrád pedig mondjon le a Presevo-völgy néhány albán többségű településéről.

Csakhogy egyik országban sem lehet az ősi földdel sakkozni, arról együtt gondolkodni, nyilván mindkét kormány megbukott volna, ha titokban egyezkedik arról, ami a mostani helyzetben egyébként nagyon is logikus lépés volna. Így aztán maradt a kölcsönös meg nem értés, a bizalmatlan légkör, a mély ellenszenv. Mindez a mostani konfliktus alapja, és ami igazán rossz hír, hogy bármikor rosszabbodhat a helyzet. A volt Jugoszlávia ugyanis régen kikerült a nemzetközi intézmények oltalmából, az ott állomásozó diplomáciai és katonai testületek képtelenek élhető jövőképet rajzolni.

Marad a sokat látott-hallott harsonapolitika. Igen, mindkét oldalról. Szerbek és albánok részéről egyaránt, hogy mennyit szenvedtek, miféle borzalmakat kellett kiállniuk, és hogy végső soron éppen olyan joguk volna ott élni, ahol most az ellenfél telepei húzódnak. A szerbek már nem hiszik, hogy övék lehet Koszovó, de nem adhatják fel, ahogyan mi sem adtuk fel húsz évvel Trianon után. Az albánoknak messze álom még Nagy-Albánia, de nyilván bosszantja őket, hogy állami-szuverenista kereteik még nem teljesek.

Éppen ezért nagyon messze a megoldás. Talán nem is lesz soha.

Borítókép: Teherautókkal zárják le az utat szerbek az észak-koszovói Mitrovicában 2022. december 27-én. Fokozott készültségbe helyezték a szerb hadsereget az előző este Koszovóban történt lövöldözések és robbantások miatt. (Forrás: MTI/AP/Bojan Slavkovic)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.