De itt és most ez mindegy is. A lényeg, hogy mindenki előtt nyilvánvalóvá vált, a másokat oly fölényesen kioktató és lopással, korrupcióval gyanúsító EP megbukott. Naponta visznek el képviselőket, családtagjaikat, munkatársaikat, lassan már nem is ott tartunk, hogy a korrupt EP-képviselők saját focicsapatot alakíthatnak a börtönben, de csoportmérkőzéseket kell majd játszaniuk, hogy kiderüljön, ki a legjobb.
Szóval ez az EP megbukott, és innentől kezdve bármit mond, hiteltelen, nevetséges. Itt lenne az ideje, hogy minden egyes képviselője elszámoljon a nyilvánossággal, ki, mikor, mennyiért befolyásolta vagy próbálta befolyásolni valamely ügy kedvező elbírálásáért.
Itt lenne az ideje annak is, hogy a magyarországi baloldal által Brüsszelbe delegált képviselők is kiálljanak a nyilvánosság elé, és elmondják az igazat. Mert most persze mindenki sunnyog, hazudozik, úgy tesznek, mintha nem is ismerték volna, sőt szinte nem is látták volna a korrupció gyanújába keveredett képviselőtársaikat soha, de az internet nem felejt. Pillanatok alatt meg lehet találni a lebukottak és a magyarországi képviselők között a kapcsolatot: közös szelfik, közösen szervezett konferenciák, vacsorák stb.
Gyanússá épp a tagadás teszi politikusainkat. Különösen, ha megnézzük, hogyan szavaztak azokban az ügyekben, amelyek nyilvánvalóan fontosak voltak a megvádolt társaiknak. Szinte kivétel nélkül elfogadták azokat az állásfoglalásokat, jelentéseket, amelyekért vélhetően a bőröndnyi pénzeket kapták a bűnszervezet tagjai.
Persze az is lehet, hogy Ujhelyi, Gyöngyösi vagy Dobrev Klára ingyen gazemberek, s akkor nem rúghatják majd a bőrt a börtönválogatottban, de a politikai felelősségük akkor is vitathatatlan. Mert az is lehet, Eva Kailiék csak szóltak, hogyan kell szavazni, Katar vagy Marokkó ügyeiben, cserébe meg ők a Dobrevéknek kedves ügyekben nyomták a szavazógombot ész nélkül. Például Magyarországot vagy a magyar kormányt elítélő voksolások alkalmából. Mi ez, ha nem korrupció, erkölcsi züllöttség, csak éppen nem eurómilliók cserélnek gazdát, de a jogtalan előnyszerzés azért megvalósul.
Nincs könnyű helyzetben a magyarországi baloldal. Itthon az Amerikából kapott dollármillióktól sajog a fejük, odakint pedig a ki tudja honnan bebőröndölt eurómilliók gyanúja lengi körül őket. S ebből a bűzlő mocsárból csak úgy szabadulhatnának, ha őszintén elmondanák, amit tudnak. Bár én akkor sem lennék nagyon szomorú, ha bármelyikük egy brüsszeli börtönstadionban (amilyen luxusban tartják a letartóztatottakat, azon se lepődnék meg, ha ilyen is lenne) rúgná a gólokat valamelyik korrupt rabtársának. Még meg is tapsolnám.