S miközben a magyarországi és nemzetközi baloldal azon sopánkodott egy kört, milyen szörnyű állapotok között tartják fogva az egyik olasz terroristanőt (szegényt nyilván azzal sanyargatják, hogy szabadon skype-olhat), valójában hálát kellene rebegniük a magyar ügyészségnek. Ugyanis csupán bűnszervezetben elkövetett testi sértéssel vádolták meg az elfogottakat, aminek büntetési tétele bakfitty. Nincs ez így jól!

A vádirat rögzíti: az elkövetők célja az volt, hogy szándékoltan súlyos, akár életveszélyes sérüléseket okozzanak, továbbá a támadás körülményei elrettentsék, megfélemlítsék a „szélsőjobboldali” (vagy általuk annak vélt) mozgalmak tagjait. Ám ha a helyzet így áll, és az ügyészség szerint is a megfélemlítés volt a cél (szerintem négy elemit sem kell elvégezni ennek belátásához), akkor nem testi sértésért, hanem terrorizmusért kellett volna vádat emelni. Mit ír a magyar büntető törvénykönyv a terrorizmusról? A 314. § 1) bekezdés b. pontja szerint: „Aki abból a célból, hogy a lakosságot megfélemlítse […], személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó vagy fegyverrel kapcsolatos bűncselekményt követ el, bűntett miatt tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő.” Márpedig a bolsevik szabadcsapatok célja éppen ez: a lakosság egy részének megfélemlítése volt.

Fölfoghatatlan, hogy miközben a sokkal súlytalanabb Magyarok Nyilai-ügyben, amelyben egy személyi sérülés és néhány kisebb anyagi károkozás történt, az ügyészség makacsul kitartott a terrorizmusvád mellett, és évtizedekre fegyházba akarta zárni Budaházy Györgyöt – aközben a valódi terrorista antifákat, akik rövid időn belül kilenc embert vertek pépesre, csupán testi sértésért vonnák felelősségre. Nemcsak az áldozatok, hanem az egész társadalom szemen köpése lenne, ha az antifa terroristák bagatell büntetéssel megúszhatnák.

Borítókép: A szélsőbaloldali Antifa-csoportok tagjai tüntetnek (Fotó: MTI/EPA/Filip Singer)