Öt napra eltüntette a Facebook Apáti Bence hivatalos oldalát a világhálóról. Kollégánk ellen ugyanis az az igencsak komoly és megalapozott gyanú fogalmazódott meg (komoly és megalapozott névtelen feljelentések alapján), hogy valójában nem létezik. Vagy ha netán mégis létezik, akkor sem ő kezeli a saját oldalát, nem ő írja a saját bejegyzéseit, nem ő beszél a saját videóin és így tovább. Hogy mégis ki, ha nem ő, az rejtély: talán a ChatGPT, esetleg a Tóni.
Így hát az Orwell-féle Nagy Testvér (alias Facebook) eljárást indított az ügyben, hogy kivizsgálja Apáti mester létezésének vagy nem létezésének titkát, s nyomozása idejére – biztos, ami biztos – eltüntette a 42 ezres oldalt.
E különös univerzumban tudniillik nem létezik az ártatlanság vélelme. Itt mindenki bűnös, míg be nem bizonyítja az ellenkezőjét. Előbb ütnek, aztán kérdeznek. Langley-ben, ahol a Nagy Testvér székel, esetleg Dublinban, Berlinben vagy a Lakmusz szójalatte-illatú tényellenőrközpontjában öt teljes napig vizsgálták komoly ábrázattal Apáti mester személyazonosságának kérdéskörét. Nem hagyhatták, ugye, hogy nagy nézettségű videókat gyártson, bejegyzéseket klimpírozzon egy veszedelmesen beazonosítatlan ál-Apáti. Ötnapi megfeszített munka, jegyzékváltás, iratfényképezés után megszületett a verdikt: Apáti Bence létezik, és kétségtelenül ő ír, videózik és facebookozik – már amikor hagyják. Az oldalt végül kegyesen visszakapcsolta Zuckerberg illetékes ügyosztálya. Kollégánk még olcsón megúszta: az Egyesült Államokban ennél kevesebbért meglátogathatta volna az FBI.
Bár Apáti mester oldala újra működik, az úgynevezett „shadow ban”, az árnyéktiltás marad rajta továbbra is, mint minden valamirevaló jobboldali véleményvezérén. E rafinált cenzúrázással Zuckerbergék elérik, hogy a nekik nem tetsző patrióta, konzervatív tartalmak a több tízezer követőből csupán néhány ezernek a hírfolyamában jelenjenek meg. Így sok fontos hír, baloldali botrány nem jut el az emberekhez. Miközben a globalista, woke-őrültségeket, LMBTQ-hittérítést, háborús uszítást kéretlenül is földobja boldog-boldogtalannak; azoknak is, akik életükben nem lájkoltak ilyesmiket. Így trükközik az algoritmussal a Facebook. Hasonlóan piszkos eszközökkel agitál-szűr-cenzúráz világszerte a Google meg a hozzá tartozó legnagyobb videómegosztó, a YouTube. A „big tech” óriások közt üdítő kivétel az X, az egykori Twitter, amelynek tulajdonosa, Elon Musk visszaállította az elődje által virtuális gulágba zárt sok ezer zárolt fiókot (például Donald Trumpét), s nem korlátozza a neki nem tetsző tartalmakat. (E sorok írójának tizedannyi követője van X-en, mint Facebookon, mégis több emberhez jut el egy-egy bejegyzése, mint utóbbin.)
És ha az árnyéktiltás nem lenne elegendő: a patriótaoldalakat rendszeresen ítélik szilenciumra vagy zárják be végleg „gyűlöletbeszédért”, amihez elegendő, ha bizonyos tiltott szavakat írnak le. Például: Budaházy György. Hogy mit szabad és mit nem, azt pedig olyan virtigli demokraták döntik el, mint a 444 bloggereiből verbuvált Lakmusz „tényellenőrei”, akiket Sorosék mellett időnként az Európai Bizottság is kistafíroz.
Mindezen így el lehet viccelődni egy sort, ám a helyzet valójában drámai.
A politikai vircsaft, a választási kampányok napjainkban jelentős részben az interneten zajlanak, kiemelten a Facebookon és a YouTube-on. Az algoritmus megbütykölésével, cenzúrázással, a jobboldali tartalmak blokkolásával és a baloldaliak futtatásával perdöntően befolyásolható egy-egy választás kimenetele. Lám: Varga Judit terrorista exférjének Facebook-elérései az eget verdesik. Ő a globalisták új projektje. Rá nyilván nem tesznek tiltást. Ezzel az ármánykodással valamit kezdenünk kell, míg nem késő!
Borítókép: Apáti Bence (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)