Sötét, tátongó űr. Első nekifutásra ez juthat eszébe minden józanul gondolkodó embernek, ha arra gondol, mi zajlik a Fővárosi Közgyűlésben és az annak üléseit vezető Karácsony Gergely fejében. A főpolgármestert ugyanis láthatóan teljesen összezavarta, hogy nem egy szolgalelkű szavazógépet kell irányítania, vagyis meg kellene legalább próbálnia uralni azt a zűrzavart, ami az önkormányzati választások óta keletkezett Budapest legfőbb döntéshozó testületében. Tudjuk, Albert Einstein híres mondása szerint csak egy őrültnek van szüksége rendre, a zseni uralja a káoszt, de azt nem mondta a fizikanagymester sem, hogy ha nagy a rendetlenség, akkor úgy lesz jó, ha ráteszünk még a hulladékra egy szívlapáttal, nehogy végre kikecmeregjünk Augiász istállójából.
Történt ugyanis, hogy az újonnan megválasztott Fővárosi Közgyűlés második ülésén Karácsony, miközben számos fontos működési kérdésben is dönteni kellett volna, azt javasolta, előbb vitatkozzanak mindenről egy jót, majd utólag szavazzanak a napirendi pontokról, miután mindenki az érvei ütköztetésének a végére ér.
Arról persze vélhetően a főpolgármesternek sincs halvány lila gőze sem, hogy mi volt az értelme ennek az előterjesztésnek, ha csak az nem, hogy még nagyobb összevisszaságot és bizonytalanságot okozzon az egyébként is irányíthatatlannak tűnő testületben.
Ennek a grémiumnak ugyanis a szavazati arányai eleve kódolják a működésképtelenséget, mivel a harmincháromból a Fidesz–KDNP és a Tisza Párt tíz-tíz, az úgynevezett baloldali összefogás (Párbeszéd–Zöldek, DK, MSZP) hét, a Vitézy Dávid-féle csoport és a Kutyapárt pedig három-három mandátummal rendelkezik. Jelenleg pedig emiatt nehéz dűlőre jutni a legalapvetőbb kérdésekben is, a főpolgármesternek nincs helyettese, nem tudnak megállapodni még a szakbizottságok számában sem, nemhogy az abban elfoglalt pozíciókban, és végül, de nem utolsósorban a fővárosi cégek vezetőit sem lehet megválasztani. Utóbbi nemcsak azért lenne fontos, amiért Karácsonyék, Gyurcsányék és Magyar Péterék gondolják, vagyis a vaskos igazgatósági, felügyelőbizottsági és tanácsadói fizetések, illetve a korrupciót hizlaló kiszervezések miatt. Ha vezető nélkül maradnak ezek a társaságok, jogszerűtlenül működnek, és félő, hogy egy idő után náluk is eluralkodik a káosz, nem tudnak normálisan működni a szolgáltatások, nem épülnek utak, járdák, nem újulhatnak meg a közterületek, akadozik a közösségi közlekedés.
És nem oldódhat meg a főváros legnagyobb problémája, a lakhatási válság sem, amit legfőképpen az okozott, hogy Karácsony Gergely a cselekvés helyett létrehozott a probléma okán egy álügynökséget, leplezve a háttérben zajló pazarló ingatlankiárusítást. Budapest döntésképtelen vezetőjére egyébként is jellemző volt mindig ez a mentalitás, jobb híján Parkinson törvénye érvényesült, ha nem akart valamit megoldani, létrehozott rá egy bizottságot. Ez meg vagy molyolt az ügyön egy darabig, vagy csak úgy csinált, mintha dolgozna, hátha múlik valamiképp az a fránya idő. De ez már nem mehet így tovább. Ha Karácsony nem lesz képes úrrá lenni a jelenlegi helyzeten, könnyen előfordulhat, hogy kiesik a székéből, mert törvényes működés híján akár egy új választást is kiírhatnak, addig meg átveheti ideiglenesen az irányítást a kormányhivatal.
Nem lesz további marakodás a koncon, nem lesz teszetosza huzavona, egyszer csak jön valaki, aki tényleg megpróbálja majd helyreállítani a rendet, és azt mondja ennek a tehetségtelen bábfigurának, amit a Fidesz európai parlamenti képviselője, Schaller-Baross Ernő mondott legutóbb Strasbourgban a hazánkat rögeszmésen gyalázó német zöldpárti politikusnak, Daniel Freundnak: Magára senki sem szavazott. Menjen haza!
