Hamarosan lezárul egy korszak a Magyar Nemzeti Bank életében. Márciustól távozik az intézmény éléről Matolcsy György. Helyét Varga Mihály jelenlegi pénzügyminiszter veszi át. A hír nagy meglepetést nem jelentett, ám Orbán Viktor miniszterelnök tegnapi rádióinterjúja tette hivatalossá, amit már sejteni lehetett.
Matolcsy György 2013-ban vette át a jegybank irányítását Simor Andrástól. A 2010-ben hatalomra jutott Orbán-kormánynak első körben a balliberális kormányzás után itt maradt romokat kellett eltakarítania.
Az ország a Nemzetközi Valutaalap „gyámsága” alatt vergődött.
Matolcsy György három évig még nemzetgazdasági miniszterként látott neki a feladatnak. Fordulatra volt szükség, be kellett indítani a növekedést, rendbe kellett rakni az államháztartást. Erről az időszakról 2015-ben úgy emlékezett meg, hogy Magyarország hajtotta végre a legsikeresebb válságkezelést, az ország minden makrogazdasági mutatóban sikeres. Utalt a csökkenő államadósságra, a három százalék alatti államháztartási hiányra, a folyamatosan emelkedő foglalkoztatottságra és a csökkenő munkanélküliségre. A siker kulcsának a munkát ösztönző adórendszert nevezte meg.
A balliberális hatalomgyakorlás egyik legfájóbb örökségét a túlburjánzott devizahitelek jelentették. Matolcsy György erről azt nyilatkozta 2013-ban, hogy a bankok a hibás gazdaságpolitika eredményeként közgazdaságilag hibás terméket hoztak létre a devizahitelezés felépítésekor.
Az egyoldalú szerződésmódosításokat pedig erkölcsileg és közgazdaságilag is elfogadhatatlannak nevezte. A kormány és a Magyar Nemzeti Bank együtt lépett, a hitelek forintosításával sikerült kiszabadulni a csapdahelyzetből.
Az összhang hosszú éveken keresztül kitartott, a jegybank is kivette a részét a gazdaság megerősítéséből. Tér nyílt a jelentős kamatcsökkentéshez, de emlékezhetünk a növekedési hitelprogramok elindítására is. Aki figyelemmel követte a gazdasági folyamatokat, azt is érezhette, hogy Matolcsy György szíve mélyén kicsit nemzetgazdasági is miniszter maradt. A gazdasági elképzeléseit, stratégiai elemzéseit jegybankelnökként is megosztotta a nyilvánossággal. Talán ez is közrejátszhatott abban, hogy a korábbi összhang idővel elhalványult. Ez leginkább a koronavírus-járványból fakadó megtorpanás időszakában csúcsosodott ki. Akkor ért véget a hét éven át tartó „növekedési aranykor”.
Meg kellett találni az összhangot a gazdaság felpörgetése, a munkahelyek megvédése és a pénzügyi fegyelem között.
Itt összeütköztek a nézőpontok, amelynek leginkább a balliberális táborban örültek. Szinte már várták, hogy Matolcsy György mikor szólal meg, mikor fogalmaz meg erős kritikát a kormány gazdaságpolitikájáról. Minden csoda három napig tart, ma már ez is a múlté. Orbán Viktor a minapi Eurázsia Fórumon azt mondta Matolcsy Györgyről – akit 2010-ben a „jobbkezének” nevezett –, hogy gazdasági miniszterként ő rakta le a magyar gazdaságpolitika alapjait. A kormányfő azt sem hallgatta el, hogy a jegybank aktív szereplővé vált elnöksége alatt, amely segítséget jelentett a kormánynak. A miniszterelnök tegnap egyenesen „hőstettként” hivatkozott a devizahitelesek megmentésére, Matolcsy György személyiségét pedig „impulzívnak” nevezte.
