– Magyarországon 2025-ben olyan dolgok történnek, melyek eddig még soha. Fantasztikus lesz! – ezt mondta Orbán Viktor múlt év novemberében a Kossuth rádiónak adott interjújában. Akkor konkrétumokat még nem árult el, de több mindenre is célzott. A kormányfő már akkor felhívta a figyelmet arra, hogy Donald Trump megválasztása jó hatással lesz a magyar gazdaságra, emiatt készíthettek békeköltségvetést. A miniszterelnök jó lóra tett, mert azóta Donald Trump újra elfoglalhatta Washingtonban a Fehér Házat. Orbán Viktor már tavaly is figyelmeztetett arra, hogy az Európai Unióban rossz gazdasági döntések születtek, a közösség versenyhátrányba került. Ezért az egyik legfontosabb feladat az energiaárak letörése. Ezt ma már kevesen vitathatják, mindenki látja, mekkora hátrányt szenved el emiatt Európa. A kormányfőnek ebben is igaza lett. Ezért döntött úgy tavaly a magyar kormány, hogy nem vár Brüsszelre. Orbán Viktor meghirdette a gazdasági semlegesség politikáját, majd a kormány kidolgozta az új gazdaságpolitikai akciótervet.
Még egy hónap sem telt el az idei évből, de programok sorát jelentette be a kormány. A 2025-ös költségvetés alapja az akcióterv, mely összesen huszonegy lépést tartalmaz. Életbe lépett a történelmi bérmegállapodás, a minimálbér emelése várhatóan széles körben húzza magával a kereseteket. Igényelhető a munkáshitel, amely jelentős segítséget jelen a dolgozó fiatalok életkezdéséhez. Elstartolt a Demján Sándor-terv is, mellyel támaszt kapnak fejlesztéseikhez a kis- és közepes vállalkozások. Több intézkedés történt annak érdekében, hogy megfizethetőbb legyen a lakhatás, majd két lépcsőben duplázódik a családi adókedvezmény. A jövő hónapban pedig 2,5 millió érintetthez érkezik meg a 13. havi nyugdíj. A gazdaságpolitikai akcióterv négyezermilliárd forintot mozgat meg. Mindezek kapcsolatban úgy fogalmazott közösségi oldalán a miniszterelnök, hogy a magyar gazdaság új korszaka kezdődött el.
A 2010-ben hatalomra jutott második Orbán-kormány alapjaiban szabta újra a magyar gazdaságpolitikát. A segélyekre épülő berendezkedést kellett átalakítania munkaalapúvá. Megváltozott az adórendszer, előtérbe kerültek a családtámogatások, de a korszakváltás az állam finanszírozásának területét is érintette.
A múlt év végén érkezett az a hír, amely szerint történelmi eredményt ért el az ország. Egymillió főre nőtt azoknak a magyar embereknek a száma, akiknek van állampapírja a Magyar Államkincstárnál. Ezzel hazánk az első helyre került az uniós tagállamok sorában. Ezt úgy is lefordíthatjuk, hogy nálunk a legerősebb a családok szerepe az adósságfinanszírozásban. Miért fontos ez? A többi között azért, mert az ország stabilitása szempontjából stratégiai jelentőségű, hogy az államadósság csökkentése mellett annak szerkezetét is javítsák. Azaz: a külföldiek arányát csökkentsék, a magyar családokét pedig növeljék. Ez sikerült is, miután a 2010-es három százalékról mára húsz százalék fölé emelkedett a lakosság részaránya az államadósságban, míg a külföldieké 65 százalékról negyven százalékra esett. Ennek az a következménye, hogy a külföldi hitelezőknek kevesebb, a magyar embereknek több kamatot fizet az állam.
Az elmúlt évek tudatos építkezésének sorra jelennek meg az eredményei. Orbán Viktor tegnap nem véletlenül fogalmazott úgy, hogy itt a repülőrajt. Az év elején több mint nyolcszázezer magyar családnál komoly pénz áll a házhoz. Az állampapírok után ebben az esztendőben 1700 milliárd forintnyi kamatot fizetnek ki a magyar lakosságnak. Ez nemcsak a családoknak kedvez, hanem az egész gazdaságnak is. Végszónak nem is kell jobb, mint ahogy a kormányfő fogalmazott: „Így kezdődik egy fantasztikus év.”
