Magyar nyilvánvalóan a kóbor és ingadozó polgári szavazók megtévesztésének céljából kerülte nagyrészt a háborús, illetve az EU-val, Ukrajnával kapcsolatos témákat a március 15-i beszédében, helyesebben fröcsögő gyűlöletpartiján. Olyannyira kerülte a brüsszeli témákat, hogy még az európai parlamenti patáliáját sem említette egyetlen árva szóval sem. Éppen ezzel buktatta le magát. Ismerve azt a tulajdonságát, hogy minden vélt sérelmét rögtön a hallgatósága elé tárja felháborodottan, életszerűtlen, hogy arról a komikusan abszurd, fantazmagóriás vádaskodásáról hallgatott, miszerint a fideszes képviselők hamisították volna a határozatra az ő szignóját, de legalábbis ők vettek rá EP-alkalmazottakat a csalásra. Nem is mert belemenni semmilyen részletbe, csak annyit mondott a vele kapcsolatos vádak cáfolatául szánva: „Ne higgyetek annak, amit a fideszes propagandamédiában láttok, hallotok, olvastok.” Hát ennél meggyőzőbb cáfolatról egészen biztosan senki sem hallott…