Újabb vezetéstámogató rendszerek kötelezővé tételéről döntött az Európai Unió. A közúti biztonság növelését célzó döntések 2026. július 7-én lépnek hatályba – írta meg a Közlekedéstudományi Intézet lapja, a Közlekedésbiztonság. Két éve az EU már elrendelte fél tucat vezetéstámogató rendszer beépítését az újonnan forgalomba helyezett személyautókba, most pedig újabb eszközök kerültek fel a járművekbe beépítendő kötelező eszközök listájára.
Fontos eltérés a két évvel ezelőtti bevezetéséhez képest, hogy már nem számít, mikor gyártották az autót.
Ha évek óta a raktárban állt és csak most regisztrálják, mert most helyeznék forgalomba, a felsorolt eszközöknek akkor is benne kell lenniük. Ezek hiányában ugyanis 2026. július 7. után már nem hozható forgalomba gépjármű az Európa Unióban!
Kötelező vezetéstámogató rendszerek 2026. július 7-től:
- Intelligens sebességasszisztens (ISA): felismeri az utakon kihelyezett sebességkorlátozást jelző táblákat, de a GPS adatok alapján is képes beazonosítani az adott helyen megengedett sebességet. A rendszer a motor beindításakor automatikusan aktiválódik, és ha a sofőr gyorsabban hajt a megengedettnél, akkor hangjelzéssel vagy például a gázpedál ellenállásának növelésével jelzi neki, hogy lassítson.
- Eseményadat-rögzítő (EDR): a „feketedoboz” rögzíti és rövid ideig tárolja is a járművek sebességét, a fékezés kezdetének időpontját és erősségét is. Baleset esetén az ilyen eszközzel felszerelt járművek mozgása az eddiginél pontosabban rekonstruálható lesz, mint ma, amikor a szakértők a féknyomokból (ha vannak) és a jármű vagy járművek roncsolódásából számolják ki az ütközés előtti sebességet. Ezentúl az autó pontosan „megmondja” majd.
- Indításgátló alkoholszonda-előkészítés: a rendszer beépíthetőségét elő kell készíteni. Szabályos használata mellett, azaz, ha valóban a sofőr fújja meg, ez az eszköz már azt is megakadályozza, hogy ittas sofőr beindíthassa a gépkocsit.
- Fáradtság- és figyelmetlenség-érzékelő: már eddig is használtak olyan eszközt a magasabb kategóriájú autókban, ami jelezte, ha a sofőr elálmosodott, nem figyelt az útra. Az újabb generációs eszközök azonban már nemcsak azt figyelik, a kormányon tartja-e a sofőr legalább az egyik kezét, hanem kamerákkal és különféle szenzorokkal folyamatosan monitorozzák a sofőr éberségét, légzését, kormány- és pedálhasználatát, és azt is látják, hogy mit figyel, hol van a tekintete éppen. Így azt is érzékelik, ha a sofőr nem fáradtság miatt nem figyel az útra, hanem azért, mert filmet néz vagy sms-t ír.
- Vészfékjelzés (ESS): ezzel az eszközzel a ráfutásos balesetek előzhetők meg. Intenzív fékezés esetén a rendszer a féklámpák gyors villogtatásával automatikusan jelzi a jármű mögött haladóknak, hogy a sofőr a szokásosnál erőteljesebben fékez.
- Tolatásérzékelő és -kamera: tolatóradarok már eddig is sok baleset előztek meg, még több esetben akadályozták meg, hogy a sofőr összetörje autója hátulját tolatás közben. A kisebb, alacsony tárgyak, de még egy, az autó mögött leguggoló gyermek azonban olykor aktiválta a radart. Csakhogy, amikor a sofőr hátranézett, nem látott semmit és senkit az autója mögött, ezért a figyelmeztetés ellenére folytatta a tolatást. Olykor tragédia történt emiatt. Az ilyen eseteket előzheti meg az a kamerarendszer, ami automatikusan bekapcsol, ha a sofőr hátramenetbe kapcsol és nemcsak hangjelzéssel figyelmeztet az esetleges veszélyre, hanem láthatóvá is teszi azt.
- Sávtartó asszisztens (LKA): ami már ma is sok autóban létezik, azonban a legtöbben az elsők között kapcsolják vagy kapcsoltatják ki, mert idegesíti őket. Az LKA nem engedi a sáv elhagyását indexelés nélkül. Képes a sofőr akarata ellenére is visszakormányozni az autót a sávba, de sokan nem szeretik, amikor helyettük rángatja a kormányt. A rendszer automatikus döntéseit egyébként a sofőr az index használatával vagy éppen határozott kormánymozdulatokkal felülbírálhatja.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!