Varga Mihály szerint a magyar gazdaság helyzete kétséget kizáróan javult az elmúlt hónapokban, de, mint fogalmazott „messze vagyunk még attól az ideális állapottól, amikor egy ilyen külső támaszt el lehet dobni”. A tárca nélküli miniszter A magyar gazdaság kilátásai – Helyzetértékelés című előadásában elmondta: a magyar kormány tárgyalási ajánlatát jelenleg is értékelik a nemzetközi hitelezők, a magyar delegáció bízik benne, hogy a tárgyalások folytatása után a megállapodás belátható közelségbe kerül.
Feszesebb állami gazdálkodást garantál a program
Varga Mihály a pénzügyi biztonsági háló hozadékai között említette, hogy a piac elkezdte beárazni a megállapodást, és emlékeztetett rá: a magyar adósságra köthető biztosítási ügyletek ára, az irányadó CDS-árfolyam a januári 720 bázispont feletti szintről hétfőre már 300 bázispont alá csökkent. Ebben a nemzetközi környezet javulása mellet szerepe van annak is, hogy Magyarország sokkal inkább törekszik erre a biztonsági hálóra. A megállapodással Magyarországnak olyan programja lesz, amely sokkal feszesebb állami gazdálkodást garantál – tette hozzá.
A magyar tárgyalódelegáció vezetője kijelentette: a jelenlegi, 16 százalékos beruházási rátával nemcsak rövid távon, hanem hosszú távon is gondjai lehetnek a gazdaságnak. A válság előtti magas hitel-betét arány azt jelentette, hogy volt honnan elszenvedni a zuhanást a beruházásban – tette hozzá.
Valódi képességeivel szembesül a gazdaság
Varga Mihály szerint a magyar gazdaság most kezd először szembesülni azzal a teljesítménnyel, amire valójában képes, hiszen az elmúlt évek teljesítményét a hitelezés, és az államháztartás eladósodása fűtötte. Úgy fogalmazott: ha a teljesítményből levonjuk ezeket a tényezőket, akkor a stagnálás körüli ingadozás sajnos az elmúlt évekre is jellemző volt, akkor, amikor még nem válság volt a világgazdaságban, hanem konjunktúra.
Leszögezte ugyanakkor, hogy ez nem menti fel a mostani kormányt sem az alól, hogy ezeken a mutatókon javítson. Tudomásul kell venni, hogy ez a helyzet, s ehhez a növekedéshez kell partnert keresni, aki segít javítani a jelenlegi rátán – mondta.
2009-ben is próbálták visszafogni a zuhanást
Az egyik legnagyobb problémának nevezte a potenciális növekedési ráta évek óta tartó csökkenését. Míg a többi visegrádi tagállamban 3 százalék feletti potenciális növekedési ütem várható 2013-ban, addig ez Magyarországon 1 százalék alatt van. A potenciális növekedési ráta, amely a munka, tőke és technológia termelékenységéből tevődik össze, durván visszaesett a régiós országokhoz képest – mondta. De 2009-ben történtek pozitív lépések: az akkori kormány bérvisszafogó politikát hirdetett meg, amely lassította ezt a zuhanást – tette hozzá.
A hiteltárgyalásokat vezető tárca nélküli miniszter a magyar államadósság-pályáról szólva kiemelte, az utóbbi évek egyik legjobb eredményének tartja, hogy elkezdett csökkenni az adósság bruttó hazai termékhez viszonyított aránya.
Vannak pozitív következmények
A következő évek célkitűzéseit ismertetve Varga Mihály kijelentette: Magyarország az uniós országok azon csoportjába tartozik, ahol lépni kell a költségvetési egyenleg javítása érdekében „és lépnek is”. „A strukturális egyenlegünket javítani tudjuk, és ennek vannak pozitív következményei”.
Varga Mihály szerint a 2013-as – a választások előtti – év rendkívül fontos lesz, ugyanis nem fér bele a magas költségvetési hiány. Kifejtette: sem a túlzottdeficit-eljárás miatt, "sem saját magunknak nem engedhetjük meg, hogy visszacsússzunk oda, ahonnan már nagy nehezen elkezdtünk kilábalni".
A rendezvénynek helyt adó Hilton előtt félszáz tüntető gyűlt össze, akiket egy tucat rendőr felügyel – jelentette az MNO helyszíni tudósítója. A demonstrálók egyébként nem láthatják Simorékat, hiszen a „fejeseket” a mélygarázson keresztül közlekedtetik.
Simor előadásában úgy vélekedett: inkább kínálati, mint keresleti problémák akadályozzák a magyarországi hitelezés beindulását, ezen belül is elsősorban a bankok hitelezési hajlandóságának hiánya okoz problémát.
Varga: Nem küldhet Magyarország ilyen üzenetet
A politikus korábban úgy vélekedett, nem lenne helyes azt az üzenetet küldeni, hogy Magyarországnak nem fontos az IMF-megállapodás. Ugyanakkor a magyar gazdaság sebezhetősége jelentősen csökkent, és ha nem változik alapvetően a külső környezet jövőre, akkor nem lesz szüksége külső finanszírozásra; eurókötvény kibocsátására Magyarország csak az IMF-megállapodás után készül. A korábban az Államadósság Kezelő Központ által beharangozott euróalapú állampapírok hatalmas érdeklődésre számíthatnak, mely akár az IMF-megállapodást is okafogyottá teheti – vélekedtek elemezők.
A keddi számában a Magyar Nemzet arról írt, hogy a IMF és a Világbank tokiói közgyűlése után sincs időpontja a Magyarország és az IMF közötti tárgyalások folytatásának. A lap úgy tudja, hogy a kormány által várt áttörés végül nem következett be, vagyis a várakozások ellenére nem véglegesítették a tárgyalások további menetrendjét. A Magyar Nemzet a megbeszélések hátterét ismerő kormány közeli forrása már a közgyűlés hivatalos lezárása előtt azt mondta a lap munkatársának, hogy Varga Mihály várhatóan konkrét időpont nélkül fog hazatérni Tokióból.
Továbbra is csak az adósság törlesztése miatt
Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a közrádióban arról beszélt, hogy hazánk nem áll messze egy jó IMF-megállapodástól. A kormányfő egyúttal igennel válaszolt arra a kérdésre, miszerint továbbra is tartja-e magát az a kormányzati szándék, hogy ha lesz megállapodás, akkor a pénzhez csak az államadósság-törlesztés miatt nyúlnak majd hozzá.
