Biszkut az 1956-os forradalom leverése utáni két sortűz miatt több emberen elkövetett, emberöléssel megvalósított háborús bűntettel gyanúsítják. Majd azért is eljárás alá vonták, mert 1957-ben nem indított hivatalból büntetőeljárást a tudományos akadémia három kutatójának brutális bántalmazása miatt, pedig az arról szóló hivatalos jelentést megkapta.
Emiatt az idei évtől hatályos „lex Biszku” alapján (amely az emberiesség elleni bűncselekmények, illetve a fegyveres összeütközés esetén elkövetett súlyos jogsértések elévülhetetlenségét írja elő) „a pártállam érdekében, szándékos súlyos testi sértéssel elkövetett kommunista bűncselekménnyel kapcsolatos bűnpártolással” gyanúsították meg.
További részletek a keddi Magyar Nemzetben
A Fővárosi Törvényszék helybenhagyta a Budai Központi Kerületi Bíróság korábbi végzését, melyben megszüntették Biszku Béla házi őrizetét.
November 4-én, a forradalom leverésének és a szovjet csapatok bevonulásának 56. évfordulóján Biszku Béla háza előtt néma tüntetést tartott a Jobbik. A Hír Televízió helyszíni tudósítója akkor arról számolt be, hogy tüntetésen több alkalommal is bekiabálásokkal kérték számon a volt politikust a tetteiért. Biszku lakása előtt ott volt Szilágyi György jobbikos képviselő is, aki kommunista bűnök tagadásának vádjával jelentette fel korábban az egykori belügyért.
A rendszerváltást követően akkor került újra reflektorfénybe, amikor két éve Skrabski Fruzsina és Novák Tamás filmet készítettek Biszkuval, szembesítve őt például azzal a dokumentummal, amelyben „kevesellte a fizikai megsemmisítések számát”. Az egykori belügyér először letiltatta a film bemutatóját arra hivatkozva, hogy az olyan felvételeket tartalmazott, amelyeken nem közszereplőként szerepel.
