Az elmúlt napokban egyre több részletet tudhatott meg a széles közvélemény a különféle ellenzéki alakulatok leendő választási programjáról. Pénteken a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció anyagát lehetett olvasni, amelyben többek között az ingatlanadó és a tandíj bevezetése, valamint a gyermekek után járó adókedvezmények eltörlése szerepel. Ez a tervezet nagyban hasonlít a Bajnai Gordon által irányított Együtt 2014 eddig részleteiben megismert gazdasági elképzeléseihez. Sokakban fölmerül a kérdés, hogy vajon miért ilyen, a választók széles tömegei számára népszerűtlen lépésekkel kampányol a balliberális oldal.
A kérdés megválaszolásához érdemes visszamenni az időben egészen a szociálliberális kormányzásig. 2002 és 2010 között a bankok és a más, nem a közvetlen termelési szektorban lévő multinacionális vállalatok meglehetősen nagy profitokat értek el. Ennek csak egyik eleme volt, hogy a pénzintézetek a nyereségérdekeltségeik miatt mindent megtettek annak érdekében, hogy a lakosság minél nagyobb része a devizakölcsönöket részesítse előnyben. Persze ehhez a jegybank asszisztálása mellett az is kellett, hogy a Medgyessy-kormány megszüntesse a kedvezményes forinthitelezést.
Bajnai és Gyurcsány a multik oldalán
Ezzel a gyakorlattal szakított a 2010 májusában hatalomra került Orbán-kormány, amely a bankadó és a multiadó meghirdetésével a közterhek igazságosabb elosztása felé indult el. Ez természetesen rengeteg érdeket sértett, és egy percig ne gondoljuk, hogy a korábbi évek extraprofitját elvesztő vállalatok nem próbálnak a kialakult helyzeten változtatni. Már korábban szóltak hírek arról, hogy Bajnai Gordon és a francia GDF Suez meglehetősen baráti viszonyban van egymással, ráadásul a volt miniszterelnök a cég pécsi eltávolítását követően Canossát is járt Párizsban.
Mindezek alapján a balliberális oldal fölmerült ötletei egyértelmű üzenetnek számítanak a nemzetközi üzleti körök felé. Egyrészt egy ilyen programmal könnyedén hozzájuthatnak a Nemzetközi Valutaalap hiteléhez, másrészt a hazai multik egy része megszabadulna a rá kiszabott adók alól, így visszaállna a korábbi „rend”. Gyurcsányék kiszivárgott programja mögött azonban egy másik motívum is meghúzódik. A DK támogatottsága jelenleg 1-2 százalék között mozog, így mindenki segítségére szükségük van ahhoz, hogy politikusaik 2014 után is a képviselői padsorokban üljenek, valamint a bukott kormányfő mindenáron vissza akarja szerezni azon körök bizalmát, akiknek a segítségével 2006-ban meg tudta nyerni a választást.
Miért is kell ingatlanadó?
A programok legérdekesebb eleme az ingatlanadó, de miért is fontos ennyire ennek a bevezetése? A nyugati gazdaságpolitikai filozófia egyik fontos eleme ez az adónem, és a nemzetközi szervezetek képviselői is körömszakadtáig ragaszkodnak hozzá. Azzal, hogy Bajnai és Gyurcsány ezt fölvette a programjába, egyértelmű kódolt üzenetet küldtek nyugati segítőiknek. Számukra egyelőre az a legfontosabb, hogy Bajnai mindenképpen bejusson a következő parlamentbe, ha esetleg kormányra kerülne, az még szerencsésebb lenne a számukra.
Forrásaink szerint az IMF-fel való tárgyalások során szembesült a kormány azzal, hogy az ingatlanadó bevezetése miért is annyira fontos a nemzetközi intézményeknek. Mivel Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban ez egy bevett adózási forma, így a bankárok felfogása szerint az, hogy hazánkban nem létezik, egy kiadási tétel az állam részéről, amivel úgymond fölöslegesen támogatja az állampolgárokat.
Abban a 12 évben, amikor az MSZP–SZDSZ-koalíció volt hatalmon hazánkban, több esetben is a nemzetközi cégek érdekei szerint születtek meg a döntések. A legjellemzőbb példa, hogy a Horn-kormány az energiaszektor privatizációja során előre biztosította a cégek fix nyereségét az általuk végzett szolgáltatás színvonalától függetlenül. Úgy tűnik a kiszivárgott programok és tervek alapján a baloldal és a nemzetközi cégek ismételten egymásra találtak, amelynek haszonélvezője bizonyára nem a „kisember” lesz.
