A polgármesteri hivatal dísztermében tartott eseményen Szabolcs Attila (Fidesz–KDNP), a XXII. kerület vezetője arra emlékeztetett, hogy február 5-én hirdették meg akciójukat: arra kérték a magyar önkormányzatokat, hogy vállaljanak szolidaritást a Székelyföldön élőkkel, és tűzzék ki a székely zászlót. Hozzátette, a zászlókat a Tisztességes Választásért Alapítvány ajánlotta fel. A csütörtöki eseményre 33, a felhíváshoz csatlakozó település képviselői érkezett meg, a többieknek pedig elküldték a lobogót – mondta Szabolcs.
„Az általunk kifogásolt trianoni diktátumban is és az Európai Unió alapelvei között is szerepel az, hogy minden népcsoportnak, nemzetiségnek meg kell adni a jogot a saját vallásának, kultúrájának gyakorlásához – mondta a polgármester. – A határon túl élő honfitársaink joggal várhatják el, hogy szabadon élhessék meg és ápolhassák hagyományaikat és kultúrájukat.”
Németh Zoltán, a kerület fideszes országgyűlési képviselője, a felhívás egyik kezdeményezője szintén hangsúlyozta, hogy nem valami ellen, hanem valami mellett emeltek szót. A politikus szavai szerint az összetartozást sokféleképpen lehet kifejezni. A nemzeti összetartozás viszont nem csak törvényekről és paragrafusokról szól. „Amikor a székelyföldi magyarokat sérelem éri, ( ) ki kell állnunk és nemcsak szavakkal, hanem cselekedetekkel is ki kell nyilvánítani ezt az összetartozást és ezt a szolidaritást” – közölte. Magyarországon is mindig meg kell adni a kisebbségeknek az őket megillető jogokat, és „a határon túli magyar nemzettársaink” számára is ki kell követelni ezeket – tette hozzá.
Eddig egyebek között a főváros III., IV., VII., XIV., XVII., XVIII., XXI. és XXII. kerülete, valamint Gyöngyöspata, Diósd, Eger, Siófok, Barcs, Rakamaz, Tata, Somogyvár, Szombathely, Tököl, Vác és Cegléd tűzte ki a zászlót a helyi önkormányzati hivatal épületére. Szombaton a csákvári református templom is kitűzte a székely zászlót, amelyet székely testvérgyülekezetük lelkipásztora és településük polgármestere adományozott az egyházközségnek. Az Agerpres hírügynökség hétfői közlése szerint Hargita megyében negyven polgármesteri hivatalon, 62 iskolán és több más középületen leng a székely zászló.
Állásfoglalásban jelentette ki február 13-án az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP), hogy a székelyzászló-háború csak összmagyar szolidaritással nyerhető meg. Magyarország továbbra is a román–magyar párbeszédet tartja a legalkalmasabb módszernek a zászlóvita rendezésére – hangsúlyozta a Krónika erdélyi magyar napilapnak adott, február 13-án megjelent interjújában Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára.
Semjén Zsolt arra biztatta az önkormányzatokat és az egyes intézményeket február 12-én, hogy tűzzék ki épületükre a székely zászlót szolidaritásuk jelképeként. Az Új Jobboldal nevű román szélsőnacionalista szervezet tagjai tüntettek február 11-én délelőtt Magyarország kolozsvári főkonzulátusa előtt. A megmozdulást kéttucatnyi újságíró és tucatnyi rendőr követte figyelemmel. A szélsőjobboldali szervezet a bukaresti magyar nagykövetség előtt is demonstrációt tartott.
Több román publicista közölt az előző héten a kisebbségi jelképhasználat jogát elismerő, a nacionalista hangulatkeltést elítélő írást a székelyzászló-ügy kapcsán. Ezeknek a kivételeknek az internetes portálok és közösségi fórumok biztosítottak nyilvánosságot.
A Kereszténydemokrata Néppárt által delegált polgármesterek is elhelyezik településeiken a székely lobogót az elkövetkező napokban – mondta Pálffy István, a kisebbik kormánypárt szóvivője február 8-i, budapesti sajtótájékoztatóján.
A kisebbségi jelképek használatának akadályozása ügyében kialakult helyzet megoldásának kulcsa Románia kezében van, a romániai magyarságnak jogában áll használnia szimbólumait, ezért Magyarország támogatja a székely zászló használatát – tájékoztatott a Külügyminisztérium február 6-án.
