Puskás: A magyar gazdaság teljesítménye egy sikertörténet

A parlament költségvetési bizottságának fideszes alelnöke szerint nem fér kétség ahhoz, hogy a magyar gazdaság valóban egy sikertörténet.

Puskás Imre így reagált sajtótájékoztatóján arra, hogy az MSZP-s Kovács László szombaton azt mondta: az adatok nem támasztják alá Orbán Viktor miniszterelnök szavait, aki Brüsszelben sikertörténetnek nevezte a magyar gazdaság eredményeit. A költségvetési bizottság kormánypárti alelnöke hangsúlyozta, hogy a kabinet számos olyan területet tud felmutatni, ahol jelentős előrelépés történt az elmúlt időszakban. Példaként említette az uniós trenddel ellentétben Magyarországon csökkenő államadósságot, a három százalék alatti államháztartási hiányt és a javuló munkaügyi adatokat.

Európai uniós összefüggésben pedig azt látni, hogy Magyarország nem igazán tér el az átlagtól, hiszen az EU-ban például a GDP-adatokat nézve ma inkább a stagnálás a jellemző – tette hozzá Puskás Imre.

Szemléletváltást sürget a magyar miniszterelnök az Európai Unióban. Orbán Viktor Brüsszelben, a gazdaságpolitikai kérdésekkel foglalkozó Bruegel Intézetben tartott előadást. Ezt követően találkozott José Manuel Barrosóval, aki elismerően nyilatkozott a kormány eddigi teljesítményéről.

A magyar gazdasági eredmények sikertörténetet jelentenek, ezért meg kell szüntetni az országgal szemben a 2004-es EU-csatlakozás óta folyamatban levő, túlzott deficit miatti eljárást – hangsúlyozta a miniszterelnök.

Kocsis Máté, a Fidesz kommunikációs igazgatója a sajtótájékoztatón azt mondta: azok a szocialisták beszélnek ma a gazdaság kudarcáról, akik 2002 és 2010 között növelték az államadósságot, belerántották az embereket a devizahitelek csapdájába, és nem tudták az államháztartási hiányt három százalék alatt tartani. Megjegyezte, hogy „az országnak ma már nincs olyan zuga, ahol ne tiltakoztak volna a szocialisták gyűlöletkampánya ellen”.

Veszélyes Mesterházy kapkodása euróügyben

Veszélyes kapkodásnak tartja a Fidesz Mesterházy Attila MSZP-elnök elképzelését a magyarországi euróbevezetés ügyében – közölte Kocsis Máté, a kormánypárt kommunikációs igazgatója és Puskás Imre, a parlament költségvetési bizottságának fideszes alelnöke.

Kocsis Máté a budapesti sajtótájékoztatón emlékeztetett a Magyar Nemzetben szombaton publikált Századvég-felmérésre, amely szerint a lakosság többsége szerint 2018 után lenne időszerű megkezdeni a csatlakozási folyamatot az eurózónához, a 2014–2018 közötti kormányzati ciklusban még nem. Ez azt jelenti, hogy a magyarok kellően megfontoltan állnak ehhez a kérdéshez, ellentétben Mesterházy Attilával, aki egy közelmúltbeli külföldi lapinterjúban arról beszélt, 2015. január 1-jén be kellene lépnie Magyarországnak az euró előszobájába – mondta a Fidesz kommunikációs igazgatója.

Szerinte az MSZP elnöke elfelejtette tájékoztatni a magyarokat arról, hogy ez az „elkapkodott, megfontolatlan, a magyar emberek többségének véleményével ellentétes álláspont” iszonyú megszorításokkal, áremelkedéssel, az infláció mértékének brutális megugrásával, növekvő munkanélküliséggel és a vállalkozások terheinek aránytalan emelkedésével járna.

Mesterházy „mondott egy nagyot”

Puskás Imre megjegyezte: Magyarország 2002-ben valóban nagyon közel volt az euró bevezetésének lehetőségéhez, így ha a szocialisták tényleg úgy gondolják, hogy az euróhoz való csatlakozás fontos előrelépés lenne az országnak, akkor úgy kellett volna kormányozniuk 2002 és 2010 között, hogy ez meg is történhessen.

Mesterházy Attila most ismét „mondott egy nagyot”, amit azért tehetett, mert Magyarország újra viszonylag közel jár a bevezetéshez szükséges feltételekhez – fogalmazott a költségvetési bizottság fideszes alelnöke. Összegzése szerint jelenleg biztosan nem szolgálná az ország érdekét egy gyors és elkapkodott eurócsatlakozás.

Az energiabiztonság érdekében

A sajtótájékoztatón az újságírók érdeklődtek a német E.ON magyarországi földgázipari érdekeltségeinek visszavásárlásáról is, amellyel kapcsolatban Puskás Imre azt mondta: a döntés Magyarország energiabiztonságát szolgálja, így ugyanis sokkal kiegyensúlyozottabb lesz a helyzete a földgázbeszállítás területén. A vételárat a politikus megfelelőnek nevezte, mint fogalmazott, „Magyarország nagyon jó üzletet köt”.

Az ellenzéki kritikákat úgy kommentálta, „savanyú a szőlő”, mert – mint mondta – „fanyalognak”, ők ugyanis ezeket a döntéseket nem tudták és nem is merték volna meghozni.

Újabb rezsicsökkentések jöhetnek

Az E.ON gázüzletágának jóval a kormány által meghatározott vételár alatti megvásárlása után Magyarország határozhatja meg a beérkező gáz mennyiségét, ami a további rezsicsökkentésben is segíthet – mondta Orbán Viktor február 1-jén a Kossuth rádióban. 2014 nyarára az áram és a gáz árának legalább 30 százalékkal kell csökkennie – mondta január 31-én Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár. A Kormányzati Információs Központ január 29-én közölte, hogy további árcsökkentéseket készít elő a kormány a közszolgáltatások területén.