A köztársasági elnök kedden kifejtette: német partnerei nem kaptak kellően pontos tájékoztatást az alaptörvény módosításáról. „Ezt a hiátust igyekeztem pótolni” – mondta Áder János a Guido Westerwelle német külügyminiszterrel, majd Angela Merkellel folytatott megbeszélése után.
Ugyanezen indokok alapján az Alkotmánybíróság az idézett 293/B/1994. AB-végzésében visszautasította az alkotmány módosításáról szóló egyik törvényi rendelkezés alkotmányellenességének és nemzetközi szerződésbe ütközésének utólagos vizsgálatát és részleges megsemmisítését. Az AB rögzítette, hogy „az Alkotmánybíróság nem semmisítheti meg [ ] az alkotmány egyetlen rendelkezését sem. Ha valamely rendelkezést az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata az alkotmány előírásai közé iktatott, az az alkotmány részévé vált, fogalmilag sem lehet annak alkotmányellenességét megállapítani” (ABH 1994, 862.)”. Összességében tehát az alaptörvény S cikke – összhangban az alkotmány módosításának vizsgálata tárgyában hozott AB-határozatokkal – világos rendelkezést tartalmaz a köztársasági elnökre nézve. A köztársasági elnöknek – szemben az alaptörvény 6. cikkében foglalt rendelkezésekkel, amelyek szerint a törvények vizsgálata során alkotmányossági vagy politikai vétóval élhet – mérlegelés nélkül alá kell írnia az alaptörvény 4. módosítását.
Sólyom László elnök úr előadó alkotmánybíróként egy kiemelkedő jelentőségű döntésben, a 11/1992. (III. 5.) AB-határozatban még egyetértett azzal, hogy az Alkotmánybíróság az alkotmányozó hatalom akarata ellenére nem állapíthatja meg önmaga számára az alkotmány felülvizsgálatára vonatkozó hatáskörét. A kérdés csupán az, hogy melyik álláspontját gondolta komolyan.
Ifj. Lomnici Zoltán, alkotmányjogász
