Orbán Viktort elsőként Gőgös Zoltán szocialista képviselő találta meg egy azonnali kérdéssel, amely a lehetséges áfacsökkentést kérte számon a kormányfőn. Orbán válaszában először is kitért rá, hogy a jövőben is törekszik a kormányzat adócsökkentésre, de ugyanilyen módon biztosítani kell a bevételeket a költségvetés számára is fogyasztási és forgalmi típusú adókon keresztül. A miniszterelnök felajánlotta, hogy folytassanak további vitát arról, hogy melyik adóirány az igazságosabb, majd hozzátette, az áfacsökkentés tapasztalatait vizsgálják; nincs meggyőződve arról, hogy annak közvetlen árcsökkentő hatása van. Gőgös Zoltánnal nincs vitája abban, hogy a fordított áfa második termékkörös bevezetése egy megfelelő irány, de még abban sem, hogy az eddigi mérték még mindig nem elég. Jelezte ugyanakkor, hogy a pénztárgépek NAV-hoz történő bekötését a jövőben mindenképpen törekszenek tető alá hozni.
Poltot is elővették
Harangozó Tamás (MSZP) Testközelben az 50-es évek címmel intézett kérdést Polt Péter legfőbb ügyészhez a tábornokper kapcsán. A szocialista képviselő többek között arra volt kíváncsi, hogy a legfőbb ügyész szerint törvénytelenek-e a kikényszerített vallomások, cáfolja-e, hogy szakmailag hibás volt az eljárás, illetve indokolt-e bármiféle fegyelmi vagy büntetőeljárás kezdeményezése az ügyben eljárókkal szemben. Polt Péter válaszában visszautasította a párhuzamot a jelen ügy és az 50-es évek koncepciós perei között, kifejtve, hogy itt tettenérésekről van szó. A beismerésekről szólva Polt elmondta, a sajtóban megjelentekkel ellentétben öt beismerés történt, mindegyik azután, hogy kiderült, hogy a vádalkuban foglalt ígéretek nem végrehajthatóak, mert törvénytelenek. Ennek eredményeképpen az ügyészség megfelelően járt el, a felelősségre vonás nem indokolt – mondta el a legfőbb ügyész.
Vona Gábor (Jobbik) arról érdeklődött a miniszterelnöknél, mikor támogat végre a kormány egy népszavazást az uniós tagságról. A kormányfő emlékeztette, „kéthavonta” megkérdezi ezt tőle Vona, neki pedig kéthavonta kell válaszolnia erre a kérdésre. Leszögezte, van élet ezen a földön az unión kívül is, de jelenleg sokkal több érv szól a tagság mellett, mint ellene. Felhívta az ellenzéki frakcióvezető figyelmét arra is, hogy a nemrégiben lezárult uniós költségvetési egyezkedés eredményeképpen Magyarország több pénzt tud majd lehívni a kisebb keretösszegből is, „egyre jobb nekünk” az EU tagjának lenni – mondta. Az Európai Unión kívüli országok szerinte a lemaradás, az elszigetelődés országai; az egységes piacon kívüli politizálás Magyarország számára most egyenlő lenne szerinte az öngyilkossággal.
Dúró Dóra jobbikos képviselő a miniszterelnökhöz intézett kérdésében arra volt kíváncsi, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma miért utasítja el pártjának azt a javaslatát, amely szerint a roma gyerekeket elkülönítve, bentlakásos iskolákban kellene oktatni. Orbán Viktor válaszában elmondta, a kérdéssel nem kíván foglalkozni, mert az az oktatásért felelős államtitkárság feladata, ugyanakkor felhívta a figyelmet a jobbikos képviselő azon kijelentésére, miszerint „a cigány emberek azért vállalnak gyereket, hogy pénzhez jussanak”. A miniszterelnök ezt „merő rasszizmusnak” nevezte, és mélyen keresztényietlennek titulálta. Ugyanakkor a rasszista kijelentést cáfolandó Orbán kifejtette, a START program keretében tömegek álltak sorban munkáért, és 2013 egyik legfőbb célja, hogy mindenki munkához juthasson.
Tóbiás József (MSZP) a ’89-es demokrácia csorbulását kérte számon Orbán Viktoron, illetve az Alkotmánybíróság jogköreinek megkurtítását. Válaszul a kormányfő figyelmeztette, 1989-ben Magyarországon nem volt demokrácia, mert az első szabad választásokat 1990. május 2-án tartották. Majd úgy fogalmazott, hogy tudomása szerint épp most módosítják majd az alaptörvényt oly módon, hogy szélesebb jogkört kap a taláros testület, ezért a szocialista honatya támogatását kérte a közelgő szavazásnál.
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) következett, aki azt tudakolta, miért hagyja az út szélén, illetve az árokban a devizahiteleseket a kormány. Orbán Viktor számokkal felelt: 170 ezer családot sikerült bevonni a végtörlesztésbe és 180 ezer háztartás vette igénybe az árfolyamgát intézményét; négy fős háztartásokkal számolva mintegy 1,3 millió ember gondján segített az ország vezetése. Szerinte ez Magyarország közös sikere volt, amit jó volna, ha magáénak érezne az ellenzék is. Kérte a jobbikos honatyát arra is, hogy ne rontson rá egy az egyben a teljes bankrendszerre.
