Varga Mihály úgy fogalmazott, hogy korábbi pozíciója, amelynek keretében a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) tárgyalt, most „egybekerül” a nemzetgazdasági tárca vezetésével. Elmondta, hogy Magyarország továbbra is azt a biztonsági hálót szeretné kialakítani, amelyre 2011 óta törekszik a kormány, és amelyet a Nemzetközi Valutaalap kevésbé tudott elfogadni. A nemzetgazdasági miniszterjelölt kiemelte: ennek ellenére álláspontja szerint folytatni kell az IMF-fel az egyeztetéseket; a kormánynak mérlegelnie kell, szeretné-e folytatni a megbeszéléseket vagy sem.
A nemzetgazdasági miniszteri poszt várományosa hozzáfűzte: az IMF-fel és annak budapesti irodájával mindenképpen fennmarad a kapcsolat, amely fontos Magyarország számára.
Már elkezdődött az Európai Uniónak áprilisban benyújtandó konvergenciaprogram kidolgozása – mondta Varga Mihály. Hozzáfűzte, hogy hivatalba lépése után ő is bekapcsolódik a munkába, és a magyar kormány kész arra, hogy olyan konvergenciaprogramot nyújtson be, amelyet Brüsszel is elfogad.
Kiemelte ugyanakkor, hogy jelenleg nem lát olyan veszélyeket, amelyek miatt kiigazítócsomagra vagy a költségvetés módosítására lenne szükség. Az Európai Bizottság (EB) februári jelentése kapcsán Varga Mihály az M1 A lényeg című műsorában szintén vasárnap este hangsúlyozta: a költségvetési hiány tekintetében „néhány tized százalékon megy a vita”. Az EB február 22-én közölt előrejelzése szerint az idén 3,4 százalék lehet Magyarországon a költségvetési hiány, míg a kormány úgy véli, mindenképpen 3 százalék alatt lesz a deficit 2013-ban.
Varga Mihály kifejtette, hogy az utóbbi időszak tapasztalatai alapján a bizottság mindig kissé kétkedve ítéli meg a magyar gazdaság várható teljesítményét, ugyanakkor Magyarország 2011-ben és 2012-ben is tartotta a 3 százalék alatti költségvetési hiányt, és a kabinet szerint ez 2013-ban is sikerülni fog. Hangsúlyozta, hogy Magyarország azon tagállamok között van, amelyeket „kiengedhetik” a túlzottdeficit-eljárás alól.
A leendő nemzetgazdasági miniszter kifejtette, hogy a gazdaságpolitika irányai, céljai nem, az eszközei azonban változhatnak, mivel közben a magyar gazdaság és környezete is változik. Annak kapcsán, hogy az eddigi három fő gazdaságpolitikai cél – államháztartási hiány és államadósság csökkentése, valamint a foglalkoztatás növelése – mellett a gazdasági növekedés beindítását is prioritásként kezeli, hangsúlyozta: a mintegy 7000 milliárd forintos vállalati hitelállományban már 1-2 százalékos növekedés is jót tenne a gazdaságnak.