Pénteken jön a velencei bizottság

A velencei bizottság hatfős delegációja megkezdi az alaptörvény negyedik módosításával kapcsolatos vizsgálat előkészítését.

– Magyarországról vitáznának

Ismert, a tervek szerint a jövő héten a magyar alkotmányos helyzetről rendeznek vitát az Európai Parlamentben. Csütörtökön derült rá fény, hogy Orbán Viktor nem lesz jelen az eseményen, mert Londonba utazik Margaret Thatcher néhai brit kormányfő temetésére.

„Habozó bizalmatlanság” volt az országgal szemben, és a negyedik alkotmánymódosítás után az az érzés terjedt el, hogy „megint baj van Magyarország körül” – mondta Navracsics Tibor hétfőn, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy bármelyik európai ország alkotmányában lehet találni 2-3 olyan rendelkezést, amely némi rosszindulattal az alapértékek megsértésének lenne tekinthető. „Ez a rosszindulat irányunkban megvan” – tette hozzá. A miniszter azonban ebben a helyzetben sem számít az uniótól olyan lépésekre, melyek irányváltásra kényszeríthetik a kormányt, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a kabinet kész a párbeszédre és racionális érvekkel meggyőzhető.

– Kettős mérce

Méltánytalanok és kettős mércét alkalmaznak azok a bírálatok, amelyek az Orbán-kormányt érik – foglalt állást Christopher H. Smith republikánus képviselő, az amerikai Helsinki Bizottság társelnöke, amikor A demokrácia röppályája – amiért Magyarország számít című meghallgatásához fűzött írásos nyilatkozatot. Az amerikai politikus vélekedése nem egyedülálló hazánkat illetően, Európában is egyre több pozitív vélemény olvasható a kormány munkájáról, melyek pártatlan megközelítést szorgalmaznak. A közelmúlt megnyilatkozásai azt mutatják, hogy nem csak Paul Lendvai megnyilvánulásai használhatók fel lábjegyzetként a hazánkról hírt közlők számára. Klaus von Dohnányi német szociáldemokrata politikus egyenesen „tiszta hülyeségnek” minősítette, hogy egyesek szerint Magyarország nem demokrácia.

Kiállt hazánk és a magyar alaptörvény mellett Rupert Scholz volt német védelmi miniszter, egyben alkotmányjogász is. A Die Weltwoche svájci lapnak adott interjújában leszögezte: a magyar alaptörvény mintaszerű, modern európai alkotmány: a demokrácia, a jogállamiság és a szociális állam alapelveit megdönthetetlenül rögzíti. A magyar alkotmány körüli harcot a kommunista múlt és a modern kor küzdelmeként jellemezte. Szerinte a kormánnyal való szembenállás a jobboldal 2010-es egyértelmű – kétharmados többséget eredményező – győzelmében gyökerezik, amellyel a baloldal nem tudott megbirkózni.

Schöpflin György pedig a magyar alkotmánymódosítás szövegét idézte, hogy cáfolja az EP liberális frakcióját vezető Guy Verhofstadt elítélő nézeteit. A fideszes európai parlamenti képviselő tévesnek nevezte az európai alapértékek súlyos magyarországi veszélyeztetettségére vonatkozó állítást.

(Katona–Szilágyi)

A teljes cikket a Magyar Nemzet pénteki számában olvashatják