Pénteken jön a velencei bizottság

A velencei bizottság hatfős delegációja megkezdi az alaptörvény negyedik módosításával kapcsolatos vizsgálat előkészítését.

Pénteken érkezik Magyarországra a velencei bizottság hatfős delegációja, amely az alaptörvény negyedik módosításával kapcsolatos vizsgálat előkészítését kezdi meg Budapesten – tudta meg a Magyar Nemzet kormányzati forrásból. A lap a látogatás előkészítésére rálátó forrása azt is elmondta, hogy az Európa Tanács alkotmányos ügyekben illetékes tanácsadó testületének jelentéstevői találkoznak az alaptörvény előkészítésében részt vett Szájer József európai parlamenti képviselővel és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium két államtitkárával, Répássy Róberttel, illetve Rétvári Bencével. A Magyar Nemzet információi szerint az európai szakértők a kormány képviselőin kívül ma konzultálnak a parlamenti pártok országgyűlési képviselőcsoportjainak vezetőivel is.

A velencei bizottság Martonyi János felkérésére vizsgálódik újra hazánkban. Ismert, a magyar külügyminiszter március 12-én, egy nappal a parlamenti döntés után jelentette be, hogy a kormány felkéri a velencei bizottságot, mondjon véleményt az alaptörvény negyedik módosításáról. A jogszabályt – elfogadása előtt néhány nappal – több európai szervezet, köztük az Európa Tanács és az Európai Bizottság (EB) is bírálta.

A velencei bizottság nem először jár Magyarországon a 2010-es kormányváltás óta. Az Európa Tanács égisze alatt működő testület az elmúlt években számos magyar törvényt górcső alá vett, és többször is tetten érhető volt tévedése. Emlékezetes az alaptörvényről kialakított véleménye, amelyben hivatkozott arra, hogy a dokumentum több mint ötvenszer utal sarkalatos törvényekre, és ezzel azt a téves képzetet keltette, mintha ennyi tárgykörben lenne szükség sarkalatos törvényre.

A sarkalatos, vagyis kétharmados többséget igénylő tárgykörök száma valójában harminc körüli, az ötven utalásban ismétlések és hivatkozások is szerepelnek. Kimondható, hogy az új alaptörvény nem emelte a sarkalatos törvények számát, sőt kismértékben még csökkentette is azokat a korábbi alkotmányhoz képest.

Teljesen téves következtetésre jutott a bizottság akkor is, amikor a minisztériumok megnevezésére vonatkozó rendelkezéseket is sarkalatos törvényi tárgykörbe tartozónak vélte, holott valójában az alaptörvény szerint a mindenkori kormány szervezetalakítási szabadságának érdekében a kérdés egyszerű törvénnyel is módosítható.

– Magyarországról vitáznának

Ismert, a tervek szerint a jövő héten a magyar alkotmányos helyzetről rendeznek vitát az Európai Parlamentben. Csütörtökön derült rá fény, hogy Orbán Viktor nem lesz jelen az eseményen, mert Londonba utazik Margaret Thatcher néhai brit kormányfő temetésére.

„Habozó bizalmatlanság” volt az országgal szemben, és a negyedik alkotmánymódosítás után az az érzés terjedt el, hogy „megint baj van Magyarország körül” – mondta Navracsics Tibor hétfőn, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy bármelyik európai ország alkotmányában lehet találni 2-3 olyan rendelkezést, amely némi rosszindulattal az alapértékek megsértésének lenne tekinthető. „Ez a rosszindulat irányunkban megvan” – tette hozzá. A miniszter azonban ebben a helyzetben sem számít az uniótól olyan lépésekre, melyek irányváltásra kényszeríthetik a kormányt, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a kabinet kész a párbeszédre és racionális érvekkel meggyőzhető.

– Kettős mérce

Méltánytalanok és kettős mércét alkalmaznak azok a bírálatok, amelyek az Orbán-kormányt érik – foglalt állást Christopher H. Smith republikánus képviselő, az amerikai Helsinki Bizottság társelnöke, amikor A demokrácia röppályája – amiért Magyarország számít című meghallgatásához fűzött írásos nyilatkozatot. Az amerikai politikus vélekedése nem egyedülálló hazánkat illetően, Európában is egyre több pozitív vélemény olvasható a kormány munkájáról, melyek pártatlan megközelítést szorgalmaznak. A közelmúlt megnyilatkozásai azt mutatják, hogy nem csak Paul Lendvai megnyilvánulásai használhatók fel lábjegyzetként a hazánkról hírt közlők számára. Klaus von Dohnányi német szociáldemokrata politikus egyenesen „tiszta hülyeségnek” minősítette, hogy egyesek szerint Magyarország nem demokrácia.

Kiállt hazánk és a magyar alaptörvény mellett Rupert Scholz volt német védelmi miniszter, egyben alkotmányjogász is. A Die Weltwoche svájci lapnak adott interjújában leszögezte: a magyar alaptörvény mintaszerű, modern európai alkotmány: a demokrácia, a jogállamiság és a szociális állam alapelveit megdönthetetlenül rögzíti. A magyar alkotmány körüli harcot a kommunista múlt és a modern kor küzdelmeként jellemezte. Szerinte a kormánnyal való szembenállás a jobboldal 2010-es egyértelmű – kétharmados többséget eredményező – győzelmében gyökerezik, amellyel a baloldal nem tudott megbirkózni.

Schöpflin György pedig a magyar alkotmánymódosítás szövegét idézte, hogy cáfolja az EP liberális frakcióját vezető Guy Verhofstadt elítélő nézeteit. A fideszes európai parlamenti képviselő tévesnek nevezte az európai alapértékek súlyos magyarországi veszélyeztetettségére vonatkozó állítást.

(Katona–Szilágyi)

A teljes cikket a Magyar Nemzet pénteki számában olvashatják