Szellemi Honvédelemmel reagálnak a támadásokra

A CÖF alapítója úgy véli, sűrűsödnek a Magyarországot érő politikai támadások, ez a fő oka a Szellemi Honvédelem nevű civil megmozdulás létrejöttének.

A Szellemi Honvédelemhez, a Civil Összefogás Fórum kiáltványához már több mint kétezer értelmiségi csatlakozott, akik szeretnének részt venni a szervezet munkájában is. A céljuk, hogy a Magyarországot ért külső és belső támadásokra reagáljanak. Ilyen volt például a német és osztrák értelmiségiek egy csoportja által jegyzett kiáltvány is, amelyben gyakorlatilag Magyarország felszabadításáról értekeztek.

Csizmadia elmondta, a Szellemi Honvédelem nem újkeletű dolog, hiszen azt Szabó Zoltán író és publicista 1939-ben hirdette meg először. A CÖF-alapító szerint hasonló politikai helyzet áll fenn, mint akkor, ugyanis külső és belső támadások érik a nemzeti oldalt. Csizmadia szerint ezek célja olyan balhés helyzetek provokálása, mint amire 2006-ban volt példa.

Óriási a felháborodás, már most több mint 2000 értelmiségi jelentkezett, akik részt akarnak venni a munkában. A Szellemi Honvédelem keretein belül szakmai csoportokat alakítanak ki, hogy minden ellenséges megnyilvánulásra reagálhassanak – tette hozzá.

A Szellemi Honvédelem nem egyenlő a Békemenettel, a Békemenet már bizonyított, ha tömegmegmozdulásokról volt szó – folytatta Csizmadia. Ha az április 17-én az Európai Parlamentben hazánkról folytatandó vita után a nyomás fokozódik Magyarországon, akkor nem elképzelhetetlen – erről még nem döntöttek –, hogy újabb Békemenetet indítanak. A Szellemi Honvédelem viszont kiáltványokban, közleményekben folyamatosan reagálni fog a támadásokra, melyeket külföldi sajtóhoz is eljuttatnak – közölte Csizmadia László.

A német sajtóban az utóbbi hetekben többször is támadás érte a magyar kormányt. Először német közszolgálati csatorna gyermekhíradójában állították, hogy a hazánkban kormányon lévők gyakran tesznek az Európai Unióban nem megengedett lépéseket. A műsorvezető az összeállítás végén még azt is megjegyezte, ha Magyarország nem tartja be a szabályokat, kevesebb pénzt kaphat az uniótól.

Osztrák és német színházi emberek, köztük Elfriede Jelinek Nobel-díjas drámaíró is üzent újra Magyarországnak, kiáltvánnyal álltak elő – írta a Színház.hu portál. „Magyarország a kontinens rothadó gócává válik” – áll a Klaus Pierwoss német dramaturg által megfogalmazott újabb „dadaista” szövegben, amely összeurópai sajtóoffenzívát sürget hazánk ellen.

Viviane Reding uniós biztos részrehajló Magyarországgal szemben – jelentette ki Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. A biztos politikai szerepet vállal, amikor egy tagországot „kiszúr” magának, pedig Magyarország ugyanolyan jogokkal bír, mint az unió többi tagállama – hangsúlyozta a miniszter.

Reding eddigi tevékenysége teljes mértékben összhangban van azokkal a balliberális körökével, akik folyamatosan támadják Magyarországot, természetesen a tények világos ismerete nélkül. Ezekről a körökről Fricz Tamás a Lánchíd Rádiónak úgy vélekedett , az európai balliberális értelmiség elfogult és torz véleményt alkot Magyarországról.

Méltánytalanok és kettős mércét alkalmaznak azok a bírálatok, amelyek az Orbán-kormányt érik – foglalt állást Christopher H. Smith republikánus képviselő, az amerikai Helsinki Bizottság társelnöke, amikor A demokrácia röppályája – amiért Magyarország számít című meghallgatásához fűzött írásos nyilatkozatot. Az amerikai politikus vélekedése szerencsére nem egyedülálló hazánkat illetően, Európában is egyre több pozitív vélemény olvasható a kormány munkájáról, melyek pártatlan megközelítést szorgalmaznak.

A közelmúlt megnyilatkozásai szerencsére azt mutatják, hogy nem csak Paul Lendvai megnyilvánulásai használhatók fel lábjegyzetként a hazánkról hírt közlők számára. Klaus von Dohnányi német szociáldemokrata politikus egyenesen „tiszta hülyeségnek” minősítette, hogy egyesek szerint Magyarország nem demokrácia. A Németországban felbukkanó vélemények kapcsán Kumin Ferenc kifejtette: a németek jobban figyelnek Magyarországra, és ez alapvetően jó, mert bizonyítja, hogy tényleg nagyon közel áll egymáshoz ez a két ország, de „azt is megtanultuk, hogy ennek a fokozott figyelemnek megvan a maga árnyoldala is”.