Szellemi Honvédelemmel reagálnak a támadásokra

A CÖF alapítója úgy véli, sűrűsödnek a Magyarországot érő politikai támadások, ez a fő oka a Szellemi Honvédelem nevű civil megmozdulás létrejöttének.

MNO
2013. 04. 09. 17:40
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Szellemi Honvédelemhez, a Civil Összefogás Fórum kiáltványához már több mint kétezer értelmiségi csatlakozott, akik szeretnének részt venni a szervezet munkájában is. A céljuk, hogy a Magyarországot ért külső és belső támadásokra reagáljanak. Ilyen volt például a német és osztrák értelmiségiek egy csoportja által jegyzett kiáltvány is, amelyben gyakorlatilag Magyarország felszabadításáról értekeztek.

Csizmadia elmondta, a Szellemi Honvédelem nem újkeletű dolog, hiszen azt Szabó Zoltán író és publicista 1939-ben hirdette meg először. A CÖF-alapító szerint hasonló politikai helyzet áll fenn, mint akkor, ugyanis külső és belső támadások érik a nemzeti oldalt. Csizmadia szerint ezek célja olyan balhés helyzetek provokálása, mint amire 2006-ban volt példa.

Óriási a felháborodás, már most több mint 2000 értelmiségi jelentkezett, akik részt akarnak venni a munkában. A Szellemi Honvédelem keretein belül szakmai csoportokat alakítanak ki, hogy minden ellenséges megnyilvánulásra reagálhassanak – tette hozzá.

A Szellemi Honvédelem nem egyenlő a Békemenettel, a Békemenet már bizonyított, ha tömegmegmozdulásokról volt szó – folytatta Csizmadia. Ha az április 17-én az Európai Parlamentben hazánkról folytatandó vita után a nyomás fokozódik Magyarországon, akkor nem elképzelhetetlen – erről még nem döntöttek –, hogy újabb Békemenetet indítanak. A Szellemi Honvédelem viszont kiáltványokban, közleményekben folyamatosan reagálni fog a támadásokra, melyeket külföldi sajtóhoz is eljuttatnak – közölte Csizmadia László.

A német sajtóban az utóbbi hetekben többször is támadás érte a magyar kormányt. Először német közszolgálati csatorna gyermekhíradójában állították, hogy a hazánkban kormányon lévők gyakran tesznek az Európai Unióban nem megengedett lépéseket. A műsorvezető az összeállítás végén még azt is megjegyezte, ha Magyarország nem tartja be a szabályokat, kevesebb pénzt kaphat az uniótól.

Osztrák és német színházi emberek, köztük Elfriede Jelinek Nobel-díjas drámaíró is üzent újra Magyarországnak, kiáltvánnyal álltak elő – írta a Színház.hu portál. „Magyarország a kontinens rothadó gócává válik” – áll a Klaus Pierwoss német dramaturg által megfogalmazott újabb „dadaista” szövegben, amely összeurópai sajtóoffenzívát sürget hazánk ellen.

Viviane Reding uniós biztos részrehajló Magyarországgal szemben – jelentette ki Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. A biztos politikai szerepet vállal, amikor egy tagországot „kiszúr” magának, pedig Magyarország ugyanolyan jogokkal bír, mint az unió többi tagállama – hangsúlyozta a miniszter.

Reding eddigi tevékenysége teljes mértékben összhangban van azokkal a balliberális körökével, akik folyamatosan támadják Magyarországot, természetesen a tények világos ismerete nélkül. Ezekről a körökről Fricz Tamás a Lánchíd Rádiónak úgy vélekedett , az európai balliberális értelmiség elfogult és torz véleményt alkot Magyarországról.

Méltánytalanok és kettős mércét alkalmaznak azok a bírálatok, amelyek az Orbán-kormányt érik – foglalt állást Christopher H. Smith republikánus képviselő, az amerikai Helsinki Bizottság társelnöke, amikor A demokrácia röppályája – amiért Magyarország számít című meghallgatásához fűzött írásos nyilatkozatot. Az amerikai politikus vélekedése szerencsére nem egyedülálló hazánkat illetően, Európában is egyre több pozitív vélemény olvasható a kormány munkájáról, melyek pártatlan megközelítést szorgalmaznak.

 

A közelmúlt megnyilatkozásai szerencsére azt mutatják, hogy nem csak Paul Lendvai megnyilvánulásai használhatók fel lábjegyzetként a hazánkról hírt közlők számára. Klaus von Dohnányi német szociáldemokrata politikus egyenesen „tiszta hülyeségnek” minősítette, hogy egyesek szerint Magyarország nem demokrácia. A Németországban felbukkanó vélemények kapcsán Kumin Ferenc kifejtette: a németek jobban figyelnek Magyarországra, és ez alapvetően jó, mert bizonyítja, hogy tényleg nagyon közel áll egymáshoz ez a két ország, de „azt is megtanultuk, hogy ennek a fokozott figyelemnek megvan a maga árnyoldala is”.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.