Orbán Gábor, a gazdasági tárca adó- és pénzügyekért felelős államtitkára előterjesztői expozéjában ismertette: a javaslat egyrészt a túlzotthiány-eljárás megszüntetése érdekében meghozott azon intézkedések végrehajtását tartalmazza, amelyek kizárólag országgyűlési hatáskörben, a költségvetési törvény módosításával kezelhetőek, másrészt a költségvetési törvény alkalmazása során felmerült jogalkalmazói észrevételeket kezeli. Harmadrészt a kormány időközben meghozott döntéseinek hatását vezeti át.
Fidesz: Magyarország végleg szeretne kikerülni a túlzottdeficit-eljárás alól, amelybe a szocialisták taszították az országot, és amely 2004 óta zajlik. Ha ez nem sikerül, akkor olyan szankciók érhetik Magyarországot, amelyek az uniós forrásokhoz való hozzáférést kockáztatják. Ehhez az kell, hogy idén és jövőre is 3 százalék alatt maradjon az államháztartás hiánya. (Puskás Imre)
MSZP: a túlzottdeficit-eljárás alól való kikerülés számháborúja elfedi a lényeget, azt, hogy Magyarországról az a kép alakul ki gazdasági partnerei és szövetségesei előtt, hogy nem tiszteli a jogrendet, monopolhelyzeteket teremt, korlátozza a gazdasági versenyt és a fejlődést, valamint hogy lefölözi a piacokat. (Szekeres Imre)
DK: negyedik alkalommal módosítják az idei költségvetést. A DK önmagában helyesli, hogy a kormány a hiány csökkentésére és a bevételek növelésére törekszik, valamint arra is, hogy az ország kikerüljön a túlzottdeficit-eljárás alól. Mindezek módját azonban már nem támogatják. (Kolber István)
Az államtitkár hangsúlyozta: az Európai Bizottság 2013. május 3-án közzétett, Magyarországra vonatkozó makrogazdasági, költségvetési prognózisával ellentétben nem 0,2 százalékos, hanem 0,7 százalékos lesz a gazdasági növekedés 2013-ban, és a prognózis óta beérkezett adatok is a kormány által várt pályát támasztják alá. Hangsúlyozta: a kormány álláspontja szerint az elfogadott 2013-as költségvetés a jelentős tartalékokra is figyelemmel az Európai Bizottság által várt egyensúlyjavító intézkedések nélkül, biztonságosan teljesíteni tudja a 2,7 százalékos hiánycélt.
Orbán Gábor hangsúlyozta: a kiigazítások nem érintik a családoknak, illetve magánszemélyeknek juttatott forrásokat, támogatásokat, hanem teljes egészében az állam működési kiadásainak csökkentésére irányulnak. „Nyugodtan nevezhetjük ezeket uniós zárolásnak” – tette hozzá. Ennek a nagyságrendje az idei évre a GDP 0,3 százaléka, és döntő részben a kormány irányítása alá tartozó szerveket érintik, de arányosan vonatkoznak a kormány irányításától független szervezetekre is – fogalmazott.
Kiemelte: ez a törvényjavaslat szükséges ahhoz, hogy „a magyar polgárok eddig elvégzett komoly és nehéz munkáját az Európai Bizottság és az Európai Tanács is hivatalosan elismerje”.
A parlamenti napot a választási eljárási törvény megvitatásával kezdték Cser-Palkovics András vezetésével. A nap további programjáról itt olvashat, a trafikpályázatok ügye kedden került napirendre.
A közelmúltban további kedvező adatok is napvilágot láttak, az építőipari termelés volumenének meglódulása mellett a GDP-adatok adnak okot a bizakodásra. Utóbbit, mely azt jeleni, hogy hazánk kikerült a technikai recesszióból, Varga Mihály tárcavezető úgy kommentálta: a stabilizációs lépések meghozták az eredményüket. A Hír Televíziónak a BudaCash Brókerház vezető elemzője, Tóth Gergely aláhúzta, hogy a GDP-adatok ahhoz is hozzásegíthetnek, hogy kikerüljünk a túlzottdeficit-eljárás alól, véleményét a londoni elemzők is osztották.
