Mint arról sorozatunk korábbi részeiben beszámoltunk, 2003-ban a tízezer főnél népesebb településeken tartott időközi választásokon a kormányzó MSZP–SZDSZ megőrizte 2002-ben megszerzett pozícióit, 2004-ben a jobbközép erők fordítottak, és magabiztosan verték a balliberálisokat, 2005-ben pedig döntetetlen körüli eredmény született. 2006-ban bár a Fidesz diadalmaskodott, de a tavaszi országgyűlési választást elvesztette. Cikksorozatunkban azt kívánjuk bemutatni, hogyan módosították az időközi megmérettetések a pártok közötti erőviszonyokat a parlamenti választások közötti időszakban, és abból milyen következtetéseket lehet levonni.
2007-ben 18 időközi választást tartottak a 10 ezer főnél népesebb településeken. 2006-ban ezeken a helyeken 36 417 fő élhetett volna állampolgári jogával, amelyből 18 254-en mentek, ami 50,12 százalékos részvételnek felelt meg. Az egy évvel később tartott megmérettetéseken 36 733 fő szavazhatott volna, de csupán 9502-en jelentek meg az urnáknál. 2007-ben így a részvételi arány 25,87 százalék volt, ami az országos választáshoz képest jelentős visszaesést mutat, de sok olyan voksolás volt, ami alapvetően nem befolyásolta az adott településen belüli erőviszonyokat, így bizonyos szempontból érthető az alacsonyabb érdeklődés.
2006-ban a vizsgált településeken a Fidesz és szövetségesei 46,86, az MSZP 31,23, míg az SZDSZ 5,26 százalékot ért el. Az egyéb szervezetek 11,18 százaléknyi voksot szereztek. Az időközi megmérettetések szintén a jobbközép erők diadalát hozták, mivel a Fidesz és szövetségesei 53,94, az MSZP pedig 26,33 százalékot ért elé. Az SZDSZ csupán 1,03 százalékot tudott felmutatni, míg az egyéb szervezetek 14,36 százaléknyi voksot gyűjtöttek össze. Az egy év alatt lezajlott irányok teljesen egyértelműek, a balliberálisok gyorsuló térvesztését láthattuk.
Mint ismert, a 2006-os önkormányzati választások a jobbközép diadalát, míg a tavasszal még triumfáló balliberális oldal vereségét hozták. A botrányos őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése, majd a brutális rendőrterror és a megszorítások politikájának következtében az összes közvélemény-kutatásban a Fidesz került az élre. 2007-ben sem változott ez a tendencia, a Gyurcsány-kormány teljes defenzívába szorult, amit az időközi választások is teljes mértékben visszaigazoltak. A kisebbik koalíciós társ pedig gyakorlatilag a jelentéktelenségbe süllyedt.
Az akkori kormánypártok erodálódását kiválóan mutatta a budapesti III. kerületben tartott időközi választás eredménye is. Míg 2006-ban az MSZP és a Fidesz versengése döntetlenre végződött, és az SZDSZ több mint 10 százalékot szerzett, addig a 2007-es voksoláson a Fidesz 47:42 arányban legyőzte az MSZP-t, míg a liberálisokat a szélsőbaloldali Munkáspárt jelöltje is megelőzte. A baloldal térvesztése egy olyan kerületben, ahol 2006-ban az országgyűlési választáson még óriási fölénnyel győzött, egyértelműen az általános bizalomvesztésre mutatott rá.
Egy másik baloldali bástyában, Dunaújvárosban is alapvetően alakultak át a politikai erőviszonyok. A 3-as számú választókerületben 2006-ban még egy százalékkal az MSZP diadalmaskodott és az SZDSZ is 6 százalék fölött szerepelt, de 2007-ben a Fidesz 56, az MSZP 34, míg az SZDSZ 2,9 százalékot ért el. Összességében 2007-ben a balliberális kormány totális hitelvesztését világosan mutatták az időközi választások, és a Fidesz és a vele szövetséges erők folyamatosan bővíteni tudták a táborukat azokban a körzetekben is, ahol korábban nem sok babér termett nekik.
