Rogán Antal azt mondta: nagyon sajnálja, hogy a gyanúja beigazolódott, és a versenyhivatal szerint is összejátszottak a pénzintézetek. Úgy vélte, ezzel az akcióval a bankok több tízezer embertől vették el a lehetőségét, hogy éljenek a végtörlesztéssel.
A GVH közleménye szerint a 2011. november 23-án indult eljárásban a versenyhivatal megállapította, hogy az eljárás alá vont vállalkozások 2011. szeptember 15. és 2012. január 30. között jogsértést valósítottak meg azáltal, hogy a hitelkiváltó hitelek nyújtásának korlátozása révén a fix árfolyamú végtörlesztések csökkentése érdekében összehangolták a stratégiájukat, és ennek során üzleti titoknak minősülő információkat is megosztottak egymással.
Az OTP Bank szerdán közölte, hogy bírósághoz fordul a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenytanácsának elmarasztaló határozata miatt, az Erste Bank Hungary Zrt. jelenleg vizsgálja az ügyet, és később dönt a jogi lépésekről.
Mint arról a Magyar Nemzet korábban beszámolt, szeptember 27-én a bankok tagadták, hogy összebeszéltek volna, hogy együtt csökkentsék a végtörlesztésben részt vevő adósok számát. A vád szerint 2011 őszén, a végtörlesztés idején közösen a bankok határoztak úgy, hogy minél kevesebb adósnak teszik lehetővé a devizaadósságuk forintra váltását.
Ismert, a végtörlesztés életbe lépésekor másfél hónap alatt átlagosan egy-másfél százalékponttal drágultak a forintalapú kölcsönök. Az ügyben indult eljárást a Gazdasági Versenyhivatalnál és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél (PSZÁF) még Rogán Antal kezdeményezte, arra hivatkozva, hogy a pénzintézetek egyidejűleg emelték meg a forinthitelek kamatát a kedvezményes végtörlesztés hírére.
Boros Imre korábban az MNO-nak arról beszélt: véleménye szerint a Simor András vezette jegybank is felelős lehet azért, hogy kamatemeléssel riasztották el az adósokat a devizahitelek forintosításától a bankok. Nem zárható ki, hogy az akkori Magyar Nemzeti Bankot – Boros kifejezésével élve – a külföldi bankok „rángatták”, saját érdekeik szerint módosítgatva a forint alapkamatát, ezzel mintegy rásegítve a pénzintézetek kamatemeléseire. Így a devizahitelesek jelentős része nem tudta vagy nem merte forintosítani külföldi pénznemben fennálló tartozását, vagy ha mégis megtette, a megemelt kamatok miatt így is a bankokat gazdagította. A pénzintézetek így kompenzálták magukat azokért a veszteségekért, amelyek állításuk szerint a végtörlesztés nyomott árfolyama miatt érte őket.
