A politikus emlékeztetett arra: 2003-ban úgy döntött a Medgyessy-kormány, hogy megszünteti azt a kedvezményes lakáshitel-lehetőséget, amelyet az Orbán-kormány idején vezettek be. Tették mindezt úgy, hogy az utolsó percekben azért a kabinet miniszterei 30-40 millió forintos kölcsönöket vettek fel – olvasható a Hirado.hu-n.
Arra a felvetésre, miszerint a Kúria úgy foglalt állást, hogy a devizahitel-szerződések nem ütköznek jó erkölcsbe és nem tisztességtelenek, Németh Szilárd azt mondta: szerinte pedig igen. Úgy vélte: a Kúria nem mert dönteni, inkább az időhúzó taktikát választotta. Vannak olyan országok a környezetünkben, amelyekben a bíróságok meg merték hozni a megfelelő döntést – hangoztatta.
Horvátországban például a bíróság ítélete szerint a bankoknak fix kamatozás mellett, a szerződés napján érvényes árfolyamon kellett helyi pénzre átszámítaniuk a hitel tőkeösszegét, és vissza kellett adniuk az ügyfeleiknek a különbözetet; Szerbiában a bankoknak maguknak kell felülvizsgálniuk a hiteleket, és a túlfizetéseket levonni a fennmaradt tartozásból; Romániában pedig a magyar árfolyamgát mintájára az állam mellett a bankoknak is be kell szálniuk a törlesztőrészletek csökkentésébe. A horváthoz hasonló döntés esetén például egy átlagos magyar devizahitelesnek 674 ezer forint járna vissza.
Németh Szilárd a devizahitelekkel kapcsolatban elmondta: nem arról van szó, hogy az emberek nem végeztek megfelelő tanfolyamokat, nem volt kellő végzettségük ahhoz, hogy felvegyenek devizahitelt. Egyszerűen ráöntötték ezt a terméket a lakosságra azzal, hogy a monetáris tanács felnyomta az egekbe az alapkamatot, s így a forinthitelek túl drágák voltak. Amikor odateszik a kétszázalékos devizahitelről szóló és a 38 százalékos forinthitelről szóló szerződést, akkor mit választ az egyszerű ember? – tette fel a kérdést.
Beszélt arról is, hogy akkoriban elkezdték népszerűsíteni a médiában a devizahitelt. Volt olyan reklám, mely azt hirdette, hogy aki még nem volt Egyiptomban, az utazzon el devizahitel terhére – emelte ki Németh Szilárd.
A fideszes politikus azt tartja jó erkölcsbe ütközőnek, hogy a devizahitel-szerződések apró betűs részébe rejtettek el lényegi elemeket. Az átlagember pedig csak azt látta, hogy évek múlva elszáll a kölcsöne. Kifogásolta azt is, miszerint ezen szerződésekben rögzítették a bank elővásárlási jogát is, azt rávezették a tulajdoni lapra, így a nem fizető hitelesek ingatlanját azonnal elvihették a feje fölül.
Megemlítette: benyújtották azt a törvényjavaslatot, mely szerint a bankoknak az érintett ügyfeleket tájékoztatniuk kell arról, hogy az árfolyamgát kibővült és beléphetnek a rendszerbe. Akik pedig már az árfolyamgátban vannak, őket arról kell tájékoztatni, hogy mennyi pénzt spóroltak meg. A törvény február 1-jétől lenne hatályos, és az embereket negyedévente kellene tájékoztatni.
