Ma döntenek a harmadik rezsicsökkentés mértékéről és ütemezéséről. Milyen javaslatok kerülnek a Fidesz és a KDNP kihelyezett frakcióülése elé?
– A rezsicsökkentést az elmúlt időszak egyik legnagyobb sikerének tartjuk, hiszen Európában egyedülálló módon sikerült lefelé vinnünk a háztartások által fizetett rezsi mértékét. Magyarországon eddig nem volt példa erre, hiszen akár felfelé, akár lefelé mentek a világpiaci árak, a rezsi mindenképpen emelkedett. Ez jellemezte a Gyurcsány-korszakot, amikor a gáz ára és a villamos energia ára akkor is emelkedett, amikor a világpiacon éppen csökkent. A harmadik rezsicsökkentés előkészítésekor a Fidesz–KDNP-t elsősorban az vezérelte, hogy a magyar családok ne fizessenek többet az európai átlagnál, és olyan döntésre törekszünk, ami hosszú távon is fenntartható. A rezsi minden elemét megvizsgáltuk, és ez alapján három olyan területet látunk, ahol lehetőség van további ármérséklésre.
– Melyek ezek?
– A villamos energia, a gáz és a távhő az a három terület, amellyel kapcsolatban javaslatot teszünk a frakciónak, de eltérő ütemezéssel és eltérő mértékkel.
– Melyikre mikor kerül sor, és mennyivel kell majd ezekért kevesebbet fizetni?
– Mivel még a döntés előtt vagyunk, egyelőre csak annyit mondhatok, hogy a tervek szerint a háromból egy komponens csökkentése még áprilisban megvalósul, a másik kettőre viszont az év későbbi szakaszaiban kerülhet sor.
– Azt elárulja, melyik elemet érintheti a most áprilisi díjmérséklés?
– Valószínűleg a lakossági gáz ára csökkenhet leghamarabb, de a pontos mértékekről és a további ütemezésről a frakciónak kell döntenie.
– A korábbi tervek szerint a háromlépcsős rezsicsökkentéssel összesen harminc százalékkal szerették volna csökkenteni a rezsiköltségeket a 2011-es árakhoz képest. Megvalósulhat ez a terv idén?
– Nincsen célszám, úgy gondolom, hogy előbb számolni kell, és utána lehet döntéseket hozni. Minden eddigi döntést alapos előkészítés előzött meg, és ez most sem lesz másként. Arra törekszünk, hogy évről évre közelebb kerüljön a fizetések arányában mért rezsiköltség az európai átlaghoz. Magyarország ma kicsivel még e fölött van.
– Ha jól emlékszem, néhány héttel ezelőtt kért egy jelentést az energiahivataltól a világpiaci árak idei várható alakulásáról. Elkészült-e már ez, és ha igen, mit tartalmaz?
– Ez volt az egyik legfontosabb kérdés a döntés előkészítése során. Úgy tűnik, hogy az energiahordozók árának csökkenése várható a világpiacon, köszönhetően az olyan fejleményeknek, mint például az Egyesült Államok önellátóvá válása a nemzetközi gázpiacon. Ezeket mind alapul vettük a rezsicsökkentés mértékének tervezésekor.
– A távhő árának újabb mérséklése után tervezik az önkormányzati tulajdonú cégek – tavalyihoz hasonló – kompenzációját?
– Idén is van ilyen kompenzációs kassza, így természetesen számíthatnak erre. Ugyanakkor a gazdaságos működés feltételeit vizsgálni fogja az energiahivatal, és a támogatást nyújtó állami szervezetek. Abban kétségkívül igaza van, hogy a távhő az a terület, ahol a legkisebb a mozgásterünk, de – ellentétben a Gyurcsány-korszakkal – így is csökkenni, és nem növekedni fog a távhő díja.
– Februártól 150 ezer forintighavi két készpénzfelvétel ingyenes lesz a rezsicsökkentés pénzügyi ágának köszönhetően. Ezen a területen lesznek-e további lépések, ha a jelenlegi pártok maradnak kormányon?
– Fogyasztói alapjogként rögzítettük, hogy a havi átlagjövedelem összegéig mindenki ingyen juthasson hozzá a jövedelméhez. A magyar családok csaknem fele már bejelentette, hogy élni kíván ezzel a lehetőséggel, és szerintem a számuk még nőni fog a következő két hónapban. A kérdésére válaszolva, látok még olyan területet, ahol a pénzügyi szférában szigorúbb szabályokat kellene alkotni a következő ciklusban.
– Mire gondol pontosan?
– A kamatszabályozás területén mindenképpen szükség lenne a szigorításra. Magyarországon jelenleg a hitelek többsége nincsen referenciakamathoz kötve. Helytelen, mert így a bankok gátlástalanul emelhetik a hitelkamatokat. A következő ciklus pénzügyi rezsicsökkentésének egyik fontos iránya lehet az, hogy erősítsük a referenciakamathoz kötött hitelezés gyakorlatát. Ez hitelkamat-csökkentést jelent, és főleg a lakossági szektorban fontos. Így nem fordulhat elő a jövőben olyan helyzet, mint 2011-ben, amikor a bankok egymással összejátszva akadályoztak meg több tízezer magyar családot abban, hogy élhessenek a végtörlesztés lehetőségével.
– Ez az elképzelés sem vívja ki a bankszektor tetszését
– Lehet, hogy nekik nem tetszik, de a fogyasztóknak, a magyar családoknak ez jó. Valódi verseny alakulhat ki a bankszektor szereplői között. Ehhez persze az is kell, hogy legyenek új szereplők a piacon, és minden bizonnyal lesznek olyan akvizíciók, amelyek a magyar bankok pozícióit erősítik. Örülnék például annak, ha a Takarékbank erős szereplőként feltűnne a bankpiacon. Lehet, hogy ez időbe telik, de a lakossági szolgáltatások piacán ez kifejezetten jót tenne a versenynek.
– Akár valamilyen szintű állami szerepvállalás is szóba jöhet a szektor erősítésénél?
– Nem állami szerepvállalásra, hanem elsősorban állami szabályozásra van szükség. Ebbe illeszkedik az új takaréktörvény, a Takarékbank megerősítése, de például szükség van bankszanálási törvényre is.
– Említette előbb a devizahiteleseket, akik a Kúria, illetve az Európai Bíróság döntéseire várnak. Ezektől függetlenül számíthatnak újabb kormányzati segítségre még ebben a ciklusban?
– Ez alapvetően a Kúriától függ. Ha megszületik a jogegységi döntés márciusig, akkor a Fidesz-frakció azt fogja javasolni a kormánynak, hogy hívja össze a parlament rendkívüli ülését, és hozzuk meg a szükséges döntéseket. Ha március közepéig nem hozza meg a Kúria a döntést, akkor kicsi a valószínűsége, hogy ez a téma tavasszal az Országgyűlés elé kerül. De egyetlen devizahiteles sem maradt segítség nélkül. Mindenkinek tanácsolom, hogy éljen a kiszélesített árfolyamgát lehetőségével, hiszen az csaknem harmadával csökkenti a pillanatnyi terheket. A parlament tavaly novemberben mindenki előtt kinyitotta az árfolyamgátat. És ha lesz a jövőben más megoldás, természetesen az azokra is vonatkozni fog, akik már benne vannak az árfolyamgátban vagy a közeljövőben fognak belépni oda.
– Az összeborult baloldali ellenzéki szövetség a rezsicsökkentés után most a paksi erőmű bővítését támadja. Mit gondol erről a parlament gazdasági bizottságának elnökeként?
– Nem véletlen, hogy újabban ezt vették célkeresztbe. Az olcsó villamos energia hazai előállításának ugyanis az egyetlen módja Paks. Az atomerőmű jelenleg harminc százalékkal olcsóbban állít elő villamos energiát, mint az összes többi magyar áramtermelő cég. Világosan látszik, hogy a paksi atomerőmű megújítása elemi érdeke az országnak, és ezt azok is jól tudják, akik ma támadják a szerződést. Bajnai Gordon 2010-ben még azt mondta, hogy az olcsó villamos energiához szükség van Paks bővítésére, ez közös ügyünk. Mesterházy Attila pedig arról beszélt, hogy az atomerőmű megújítása sok ezer új munkahelyet teremt. Ráadásul 2009-ben egy parlamenti döntéssel éppen ők indították el azt a bővítési folyamatot, amit most támadnak. A Fidesz véleménye nem változott az elmúlt öt évben, mi akkor is megszavaztuk a javaslatot, és most is támogatni fogjuk. Kampány van, ezért a baloldali pártok képviselői köpönyeget fordítottak. Most már egyértelmű az is, hogy tavaly decemberben szándékosan nem jelentek meg azon a parlamenti bizottsági meghallgatáson, ahol a kormány képviselői tájékoztatták a bizottsági tagokat a várható szerződéskötésről.
– Most mégis éppen Bajnai Gordon kezdeményezte azt az összellenzéki tüntetést, amelyet a paksi atomerőmű bővítéséről szóló népszavazás kikényszerítése érdekében szerveztek
– Bajnai, Mesterházy és Gyurcsány kormányon még az atomerőmű bővítése mellett érveltek. Most meg ellene. Nem lehet komolyan venni őket.
– A baloldalhoz közel álló szakértők szerint tiltott állami támogatás gyanúja miatt Magyarország uniós vizsgálatra számíthat a paksi bővítés ügyében. Ismerős lehet a forgatókönyv az elmúlt évekből
– A hazai baloldal nem először rohanna Brüsszelbe, ha a jelenlegi kormány feljelentéséről van szó. Ezt a mostani akciót egyébként szintén a rezsicsökkentést érő támadások közé sorolom, hiszen ha valakiknek érdeke, hogy ne lehessen itthon olcsó villamos energiát előállítani, akkor azok az uniós országok jöhetnek szóba, amelyek szeretnék az általuk előállított energiát Magyarországra exportálni. Vagyis nagyon egyszerű gazdasági érdekek húzódnak a mögött, hogy hazánk ne tudjon a saját lábára állni a villamosenergia-termelésben. Innen fúj a szél. A magyar baloldal pártjai megint külföldi gazdasági érdekeket szolgálnak ki, hazai termelés helyett külföldről akarnak villamos energiát vásárolni.
– A paksi bővítést ellenzők egyik legtöbbször hangoztatott érve az, hogy a nyilvánosság nem ismerhette meg a szerződés részleteit. Mikor válik az megismerhetővé, mikor kerül a parlament elé a tervezet?
– A tavaszi ülésszak első napján, vagyis február 3-án az Országgyűlés megkezdheti a vitát. Ezt persze – ahogy korábban említettem – már tavaly decemberben elkezdhették volna az ellenzéki pártok képviselői, ha méltóztatnak eljönni a gazdasági bizottság ülésére, és ott felteszik a kérdéseiket. Ezzel a témával kapcsolatban is azt javaslom a választóknak, hogy ne hangzatos szavak alapján ítéljenek április 6-án, hanem a tettek alapján. Gyurcsány Ferenc és barátai voltak már kormányon 2002 és 2010 között, és akkor nem azt csinálták, mint amiről most beszélnek. Nem rezsit csökkentettek, hanem rezsit emeltek, nem ellenezték a paksi bővítést, hanem a parlamentben megszavazták azt.
– A Magyar Nemzet hozta nyilvánosságra azt a levelet a napokban, amelyben arra figyelmeztetik a Fidesz-tagokat, hogy a baloldal nem válogat majd az eszközökben a kampány során. Ron Werber újbóli csatasorba állításával újabb gyűlöletkampánynak nézünk elébe?
– Elég kinyitni a baloldali lapokat, és jól látszik, hogy erről gyakorlatilag már jelenidőben beszélhetünk. Nyilvánvaló, hogy erős és személyeskedő támadások érik majd a Fidesz politikusait. Emlékezhetünk például arra, hogy 2002-ben milyen nemtelen eszközökkel támadták Kósa Lajost. Biztos, hogy ilyen most is lesz, nem is egyszer, de a Fidesz tanult a korábbi esetekből, és most jóval felkészültebben nézünk a választások elé.
– Milyen kampányra készül a Fidesz–KDNP?
– Sokat és nyíltan kell beszélnünk arról, hogy a Gyurcsány-koalíció mit tett kormányon. Fontos feladatunk, hogy emlékeztessük a választókat a Gyurcsány-korszak fő bűneire: elvettek egyhavi nyugdíjat, elvettek egyhavi bért, vizitdíjat vezettek be, elvettek egyévnyi gyest a kismamáktól és eltörölték a családi adókedvezményt, megduplázták a munkanélküliséget, és tizenötször emelték a rezsit. Gyurcsány ma is ott folytatná, ahol abbahagyta. Másrészt vannak eredményeink. Magyarország ma jobban teljesít, csökken a rezsi, alacsony az infláció, támogatjuk a gyermeket nevelő családokat, csökken a munkanélküliség, beindult a gazdasági növekedés. Az elért eredmények is nagy hangsúlyt fognak kapni a választási kampányban.
– Milyen eredményre számít a magát megújultnak nevező baloldallal szemben az országgyűlési választáson?
– Nem szeretném megelőlegezni a választók ítéletét, de Mesterházy, Bajnai és Gyurcsány személyével elég egyértelművé vált, hogy a baloldal nem kínál új alternatívát az országnak. Gyurcsány volt, Gyurcsány újra van és Gyurcsány szeretne lenni szerintem miniszterelnök is. Április 6-án azt kell eldönteniük a választóknak, hogy vissza akarnak-e térni ahhoz, ami 2010 előtt volt. Egyszer már elutasították Gyurcsány Ferencet, nagyon remélem, hogy el fogják utasítani 2014-ben is.
– Hány aktivista jelentkezett eddig a Fidesz által életre hívott Magyar Csapatba, amely a kormánypár-tok választási felkészülését segíti?
– Nem ismerem a pontos számokat, de úgy tudom, hogy már több mint 30 ezren vagyunk, és ez a szám napról napra nő.
Az országgyűlési választások tétje azért nagy, mert „felépült a baloldal Gyurcsány-koalíciójának a fájni fog programja” – jelentette ki Kocsis Mátér, a Fidesz kommunikációs igazgatója. Hende Csaba szavai szerint április 6-án alapvetően a rezsicsökkentésről szavaz az ország.
Gyurcsány Ferenc ugyan korábban azt nyilatkozta, hogy Mesterházy miniszterelnökségét támogató kampányra készül, érzékelhetően ő az, aki irányít, és visszatértével elbukott a megújulás esélye a baloldalon.
A baloldal hónapok óta Gyurcsány Ferenc kottájából játszik – fogalmazott Kocsis Máté január 20-ai sajtótájékoztatóján. A Fidesz kommunikációs igazgatója az ellenzéki összeborulás kapcsán a hétvégén azt mondta: Mesterházy Attila MSZP-elnöknek a pártja és a baloldal megújítására tett „tiszteletre méltó kísérlete nem sikerült".
A rezsicsökkentés lépéseinek krónikájáért kattintson ide.
