Rétvári Bence a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének (KÉSZ) szerdai, erzsébetvárosi fóruma előtt tartott sajtótájékoztatót, ahol azt mondta: amikor – a később börtönbüntetésre ítélt – Zuschlag János fiktív ifjúsági pályázatokat nyújtott be, Gyurcsány Ferenc volt az ifjúsági és sportminiszter, az MSZP-s Mesterházy Attila az ő államtitkára, az Együtt–PM mostani társelnöke, Szigetvári Viktor pedig Gyurcsány Ferenc titkárságvezetője. Így a napokban „egy nagyon jó Zuschlag-szövetség jött létre”. Rétvári szerint Zuschlag „az összekötő kapocs” közöttük, és „biztosan fordulhatnak hozzá most is tanácsokért” – fogalmazott a kereszténydemokrata politikus.
Szavai szerint az MSZP-elnök „Mesterházy Attila jobb híján lett vezetője az ellenzéki összefogásnak, azért, mert mást nem találtak. „Reálisan nem gondolhatjuk azt, hogy ha ne adj’ Isten megnyerné ez az összefogás a választásokat, és Mesterházy Attila miniszterelnöki székbe ülne, akkor Gyurcsány Ferenc egy másodpercig is úgy tekintene rá, mint valódi miniszterelnökre.”
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára kitért a devizahitelek ügyére is, amellyel kapcsolatban azt mondta: a Kúria korábbi jogegységi döntése „sok mindent hozott, de jogegységet nem”, továbbra is egymásnak ellentmondó ítéletek születnek. A Kúriának ezért minél hamarabb rendeznie kell a még nyitott kérdéseket – hangsúlyozta.
A tájékoztatón részt vett Fodor Csaba politológus, a Nézőpont Intézet munkatársa is, aki legfrissebb közvélemény-kutatásukra hivatkozva kifejtette: egy most vasárnapi parlamenti választáson – 64 százalékos becsült részvétel mellett – 46 százalékos támogatottságuk lenne a kormánypártoknak, így 128 parlamenti mandátumuk lenne 199-ből. Fodor azt is hozzátette, „jelenleg nem lehet azt mondani [ ], hogy igazi kormányváltó hangulat lenne az országban”. Jelezte továbbá, hogy mérsékelt javulást mutatnak a közhangulat változását mérő számok.
Lanczendorfer Erzsébet, a győri KÉSZ tiszteletbeli elnöke, a KDNP országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy aki nem felejtette el, hogyan kormányzott a baloldal 2002 és 2010 között, az tudja, mire számíthatna, ha ismét hatalomra kerülne. Közölte: a baloldal öröksége, a magas államadósság és az „irdatlan kamatterhek” miatt a kormánytöbbség nem tudta elvégezni az összes életminőség-javító intézkedését az elmúlt négy évben, ezért is szeretnék az április 6-ai választás után folytatni a kormányzást.
