A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legutóbbi adatai szerint 2013 utolsó negyedévében a 15–64 éves korosztályban 1 millió 830 ezer foglalkoztatott volt, szemben az előző év azonos időszaki 1 millió 790 ezerrel.
Szalai Piroska kiemelte: a korcsoportonkénti bontást vizsgálva egyértelműen látszik, hogy a Munkahelyvédelmi akció által megcélzott korcsoportokban nőtt a foglalkoztatás. A nőknél a legjelentősebb, 1,4 százalékpontos foglalkoztatási ráta emelkedést az 55–59 évesek, valamint a 30–34 évesek között regisztrálták, de az 50–54, valamint a 25–29 évesek között is 1,3 százalékkal javult a mutató. A férfiaknál a legjelentősebb – 4,8 százalékpontos – rátaemelkedés a 60–64 éveseknél történt, majd az 55–59 évesek, valamint a 20–24 évesek következnek egyaránt 3,6 százalékpontos bővüléssel – fejtette ki Szalai Piroska.
Hangsúlyozta, hogy mindkét nem esetében jelentősen nőtt az 55 év felettiek foglalkoztatása, ennél a korcsoportnál a tavaly novemberi adatok szerint 328 ezer munkavállaló – vagyis a korcsoport foglalkoztatottjainak kétharmada – után vettek igénybe járulékkedvezményt a munkáltatók. A nőknél a 25–34 évesek foglalkoztatási rátája jelentősen nőtt, vélhetően ebben a korcsoportban van a legtöbb kisgyermekes édesanya. 2013 novemberében több mint 32 ezer kisgyermekes munkavállaló után vettek igénybe járulékkedvezményt a munkaadók, és csak ez a szegmens 6,3 milliárd forint kedvezményt érvényesített 2013-ban. A munkáltatók 132 ezer 25 év alatti munkavállaló után vettek igénybe járulékkedvezményt, ez a szám a korcsoport foglalkoztatottjainak 61 százaléka – ismertette Szalai Piroska.
A miniszteri biztos kiemelte: a jelenlegi kormány az első, amelynél a gazdasági minisztérium portfóliójának önálló elemeként a nők is megjelentek, és a kabinet a korábbi kormányokkal ellentétben innovatív megoldásokkal támogatta a nők hatékonyabb gazdasági szerepvállalását.
Szalai Piroska elmondta: 2010 előtt érzékelhetően nőtt a családok és a nők bizonytalanságérzete. Az előző kormány utolsó teljes évében, 2009-ben mindössze a 15–64 éves nők 49,9 százaléka dolgozott, és 44,5 százalék volt inaktív, így a megelőző tíz év legrosszabb értékeivel zárta munkáját az előző kormány. Hozzáfűzte: a Gyurcsány-kormányok alatt stagnált, a Bajnai-kormány alatt pedig csökkent a női foglalkoztatás, ezenkívül nőtt Magyarország lemaradása az Európai Uniótól ezen a területen.
2010-től a kormány a flexecurity – vagyis a rugalmas biztonság – jegyében kívánta átalakítani a munkaerőpiacot, mert csak ezen elv mentén, ilyen eszközökkel növelhető a nők foglalkoztatása – mondta Szalai Piroska. A három legfontosabb intézkedést ismertetve a miniszteri biztos elmondta: a kormány egyrészt 2012-ben megalkotta az új munka törvénykönyvét, ez adja a rugalmas munkaerő-piaci keretrendszert, másrészt 2014-től bevezették a gyed extrát, így gyed mellett is dolgozhatnak az édesanyák, nem kell lemondaniuk a juttatásokról. Harmadrészt tavaly indult a Munkahelyvédelmi akcióterv, amely aktív munkaerő-piaci eszközként járulékkedvezményeket biztosít a munkaadók számára.
Az intézkedések eredményeiről Szalai Piroska kifejtette: már 2012-ben 20 éves csúcsra, 52,1 százalékra emelkedett a 15–64 éves nők foglalkoztatási rátája, és 2013-ban további bővülés várható, a tárca becslései szerint 52,8 százalék lehet a ráta. Ez 2009 óta 2,9 százalékpontos növekedés, amivel Magyarország 3. az EU-ban, csak Málta és Németország rátája nőtt ennél nagyobb mértékben.
Kitért arra is, hogy 2012 volt az első év, amikor a 6 évesnél fiatalabb gyermeket nevelő nők foglalkoztatási rátája is nőni tudott: 33–34 százalékról 36,1 százalékra emelkedett, így Magyarország utolérte Szlovákiát. A miniszteri biztos szerint 2014–2015-re tovább nőhet ezen nők foglalkoztatási rátája a Munkahelyvédelmi akciónak, valamint a gyed extra bevezetésének köszönhetően.
