„Igen, határozottan” – válaszolta az Országgyűlés elnöke arra a kérdésre, megkönnyebbült-e, hogy vége van a mostani ciklusnak. Úgy tűnik „a kapuzárási pánik” egyes képviselőknél furcsa reakciókat váltott ki – értékelte az utolsó nap történéseit. Kiemelte: az ellenzék sokszor úgy érezte, hogy a társadalmi támogatottsága és mandátumaránya nem elég ahhoz, hogy érveiknek kellő súlyt adjon. A végén már első ránézésre „színtiszta bolondok háza” volt a parlament ülése. Arra, hogy megtalálta-e megfelelő kezelési módot, úgy reagált: nem mondhatná. Komoly korlátot a választók értékítélete jelenthet majd – jegyezte meg.
Arról, hogy a lufieregetésnek, zászlókidobásnak vagy Simon Gábor ügyének lesz-e parlamenti folytatása, azt mondta: valószínűleg nem, hiszen ha minden jól megy, ez volt az utolsó ülés a ciklusban. Azt ugyanakkor, hogy a zászlókidobás nem ütközik-e jogszabályba, megvizsgálják, és ha igen, megteszik a szükséges lépéseket. Szerinte a következő Országgyűlésben a képviselőknek vissza kellene térni a nyugodt viselkedés keretei közé. Kitért arra is, hogy az új házszabályt nem véletlenül alkották meg úgy, hogy bármilyen nyomás alatt is van a kormány, törvényhozás, ne olyan tempóban fogadjanak el törvényeket, mint az elmúlt négy évben sokszor tették. Jogosak azok az ellenzéki felvetések, hogy jóval kevesebb idő volt mérlegelni, mint korábban – állapította meg. Megjegyezve ugyanakkor, hogy a kritikák egy része álságos. Példaként említette, hogy az ellenzék egy része nem vett részt az alaptörvény vitájában.
Hozzátette: az új szabályban már benne vannak a „lassítók”. Fontos változtatás, hogy nem lesz plenáris részletes vita, ami várakozásai szerint a törvényhozás minőségét, a parlament komolyságát javítani fogja. Az élet ugyanakkor hozhat még meglepetéseket, és meg kell hagyni a kormánynak, hogy gyorsan, operatív módon tudjon reagálni. Rendkívüli, gyors törvényhozásra a jövőben is lesz lehetőség – mutatott rá. Azt, hogy mi számít sürgős esetnek, a mindenkori kormányra kell bízni – jelentette ki a házelnök. Azt mondta, az első időszakban dől el, hol és mit érdemes változtatni a házszabályon, ha esetleg nem válik be valami. Ha „ne adj’ Isten ellenzékbe kerülnének”, partnerek lesznek a változtatásban, és reméli az együttműködést e téren a másik oldaltól is. Ugyanakkor szerinte „ez egy jól sikerült” szabályzat.