A politikus kérdésre válaszolva azt mondta: „nagyon nagy valószínűséggel lesz új jogszabály”, de meg kell várni a Kúria ezzel kapcsolatos döntését, mert ha a Kúria a hitelezőknek kedvező döntést hoz az árfolyamrés, illetve az egyoldalú szerződésmódosítás kérdésében, akkor a törvényhozás feladata lényegesen kevesebb lesz, mint a másik esetben.
Hozzátette: azért sincs „az asztalfiókban” a jogszabálytervezet, csak szakértői vélemények, számítások mindennek a bankrendszerre gyakorolt hatásáról, mert „ma nem tudjuk eldönteni a kúriai döntés hiányában, hogy pontosan mire kell kiterjednie az Országgyűlés jogalkotási tevékenységének”.
Arra a felvetésre, hogy a kormány most visszatérhet ahhoz a szándékához, hogy véglegesen, a jelenleg törlesztők számára is „eltüntetik a polcról” a devizahitelt mint terméket, és ez nem jelenthet mást, mint forintosítást, Gulyás Gergely azt mondta: ma a rögzített árfolyamon való törlesztés mindenki számára elérhető lehetőség. Mindenkinek azt javasolták, hogy éljen ezzel a lehetőséggel. Ha lesz olyan szabályozás, amely ennél is kedvezőbb, abból nem maradnak ki azok, akik beléptek az árfolyamgátba – hangsúlyozta a képviselő.
Az Alkotmánybíróság hétfőn a devizahitelekkel kapcsolatos alaptörvény-értelmezésében azt mondta ki, hogy törvénnyel módosíthatók korábban megkötött szerződések, ám ebben az esetben is figyelembe kell venni minden fél méltányos érdekeit, a megváltozott körülmények között is érdekegyensúlyra kell törekedni.
Mint ismert, a Kúria polgári kollégiuma jogegységi határozatában még tavaly decemberben azt a döntést hozta, nem ütközik jogszabályba, sem jó erkölcsbe, nem uzsorás és nem színlelt szerződés a devizaalapú kölcsönszerződés. Wellmann György, a kollégium vezetője a testület jogegységi ülése után ismertette: a devizaalapú kölcsönszerződések olyan szerződések, amelyekben az adós az adott időszakban irányadó forintkölcsönnél kedvezőbb kamatmérték mellett devizában adósodott el, amiből következően ő viseli az árfolyamváltozás hatásait. A határozatot Orbán Viktor miniszterelnök úgy értékelte: a Kúria a bankok oldalára állt.
A devizahitelek ügyében a kormány a Kúriától várt segítséget a jogalkalmazás terén, ez nem történt meg, így „elég valószínű”, hogy a parlamentnek kell lépnie, ahogy korábban háromszor már megtette – mondta Hoppál Péter, a Fidesz szóvivője még január 6-án.
Orbán Viktor kormánya 2010-es hatalomra kerülése óta igyekszik segíteni a bajba jutott devizahiteleseknek. A kormány által eddig megtett lépések már 350 ezer adósnak nyújtottak jelentős segítséget: a kedvezményes végtörlesztés lehetőségével 170 ezer adós élt, az árfolyamgátba további 170 ezren léptek be, valamint a Nemzeti Eszközkezelőnek is már 11 500 ingatlant ajánlottak fel – foglalta össze 2013 őszén Varga Mihály az adósmentés aktuális állását, hozzátéve ugyanakkor, hogy vannak, akik eddig nem tudták kihasználni a mentőprogramok nyújtotta lehetőségeket.
Orbán Viktor 2013 szeptemberében a parlamentben a devizahitelesek ügyéről szólva hangsúlyozta: e szerződések megkötésekor a bankok visszaéltek saját helyzetükkel, az emberek jóhiszeműségével, mert úgy terjesztették el a devizakölcsönöket, hogy közben ismerték a lehetséges kockázatokat, pontosan tudták, mi lesz, ha elszabadulnak az árfolyamok, hiszen az összes árfolyamkockázatot jó előre áthárították az ügyfelekre. A miniszterelnök mindezt elfogadhatatlannak nevezte.
A devizahitelesek nemcsak a kormány lépéseire várnak, hanem a bíróságokon is küzdenek igazukért. Az utóbbi időben négy ítéletben is helyt adtak a devizahiteleseknek a pénzintézetekkel szemben. Léhmann György ügyvéd – aki sikerre vitte ügyfelét a bank ellen – elmondta, a magyar ítélkezési gyakorlat továbbra sem ismeri a precedens fogalmát, de a bíróságok iránymutatónak veszik ezeket az ítéleteket. A négy ítélet közül csak az október 8-ai jogerős, melyet Léhmann nyert meg – a Pécsi Ítélőtábla határozata volt az első ilyen döntés.
