Közfoglalkoztatás: kapu a munka világába

A közmunkaprogram búcsút intett a baloldal átgondolatlan segélyezési politikájának.

2013 decemberében százezer, közmunkát végző embert ültettek be az iskolapadba. A képzésre mindenki önként jelentkezett, és kérelmet nyújtott be a területileg illetékes munkaügyi kirendeltségre. Aki ezt megtette, az írásban kötelezettséget vállalt a tanfolyamon való részvételre és a végbizonyítvány megszerzéséhez szükséges feltételek teljesítésére. A téli képzések közel 5000 pedagógusnak adnak munkát, közülük 510 tanár korábban munkanélküli volt.

A baloldali ellenzéki pártok a kezdetektől támadják a kormány közfoglalkoztatási politikáját. Gyurcsány Ferenc néhány héttel ezelőtt úgy nyilvánult meg, hogy a közfoglalkoztatottak csupán a statisztikát javítják, munkájuk „nem ér semmit”, mert „támasztják a gereblyét, ücsörögnek”. A Bajnai Gordon vezette Együtt–PM Szövetség azt szajkózza, hogy a közmunkások „éhbérért” dolgoznak.

Emlékezetes, hogy az MSZP a közmunkások megalázott helyzetére hivatkozva az emberi jogok megsértéséről beszélt, és éhségmeneteket szervezett. Ezek élén olyan politikusok vonultak, mint Nyakó István, aki a 2002–2006-os parlamenti ciklusban 36 milliós költségtérítést vett fel a feleségével együtt, vagy Simon Gábor, akinek mára már közel 400 millió forint parkoltatásáért kell felelnie a hatóságok előtt.

A néha már uszításba hajló propagandába az Amerikai Népszava is bekapcsolódott, egyenesen azt állítva, hogy „minden tekintetben a Mussolini-féle fasizmus közmunkaprogramjának megfelelő programot indít az Orbán-kormány , aki nem talál 90 nap alatt állást, azt éhbérért közmunkára vezénylik, konténerekben szállásolják el, a nyugdíjból visszaparancsolt rendvédelmiek gumibottal felügyelik”. A lap vízióját a DK-s Szűcs Erika volt szociális és munkaügyi miniszter is osztotta. Szűcs még szocialista politikusként arról beszélt, hogy a kormány a közmunka helyett munkatáborokat akar, ahol „munkaszolgálatosok dolgoznak belügyi felügyelet alatt”.

Eközben 2014. január 1-jétől 2,4 százalékkal, 50 600 forintra emelkedett a nettó közfoglalkoztatási minimálbér. Akinek egy gyermeke van és közfoglalkoztatásban vesz részt, nettó 60 600 forintot keres. A kétgyerekesek 70 600 forinthoz jutnak, a három- vagy többgyermekesek több mint 76 ezer forintot kapnak kézhez.

A baloldali sirámok ellenére a közfoglalkoztatás az egyik legnépszerűbb foglalkoztatási forma, mára presztízzsé vált. A közmunkán részt vevők értékteremtő munkát végeznek, amit a társadalom is megbecsül. Mint azt Orbán Viktor miniszterelnök is elmondta: „Nem tudunk annyi közmunkát meghirdetni, mint amennyien jelentkeznek.” Szavai szerint a közmunkát nagyon meg kell becsülni, mert ez az a kapu, amelyen a munkanélküliségből a munka világába lehet átlépni. „Mindenki megérdemli, hogy munkából tartsa el a családját” – fogalmazott.

Ráadásul a közmunka nem egyedülálló jelenség a világban. A hollandoknál azoknak a munkanélkülieknek, akiknek lejárt az álláskeresési járadékuk, heti nyolc óra közmunkát, például utcaseprést kell vállalniuk azért, hogy megkapják a pénzt. Spanyolországban háromhavonta rendszeresen jelentkezni kell, ha foglalkoztathatóságukat segítő képzést ajánlanak a munkanélküliek számára, azon részt kell venniük, sőt adott esetben a kiközvetített köz- és közhasznú munkaprogramokban dolgozni is kell azért, hogy ellátást kaphassanak. Nagy-Britanniában is közmunkát kell teljesíteniük vagy kötelező átképzésen kell részt venniük a régóta munkát kereső embereknek, ha meg akarják tartani álláskeresési támogatásukat.