2013 decemberében százezer, közmunkát végző embert ültettek be az iskolapadba. A képzésre mindenki önként jelentkezett, és kérelmet nyújtott be a területileg illetékes munkaügyi kirendeltségre. Aki ezt megtette, az írásban kötelezettséget vállalt a tanfolyamon való részvételre és a végbizonyítvány megszerzéséhez szükséges feltételek teljesítésére. A téli képzések közel 5000 pedagógusnak adnak munkát, közülük 510 tanár korábban munkanélküli volt.
A baloldali ellenzéki pártok a kezdetektől támadják a kormány közfoglalkoztatási politikáját. Gyurcsány Ferenc néhány héttel ezelőtt úgy nyilvánult meg, hogy a közfoglalkoztatottak csupán a statisztikát javítják, munkájuk „nem ér semmit”, mert „támasztják a gereblyét, ücsörögnek”. A Bajnai Gordon vezette Együtt–PM Szövetség azt szajkózza, hogy a közmunkások „éhbérért” dolgoznak.
Emlékezetes, hogy az MSZP a közmunkások megalázott helyzetére hivatkozva az emberi jogok megsértéséről beszélt, és éhségmeneteket szervezett. Ezek élén olyan politikusok vonultak, mint Nyakó István, aki a 2002–2006-os parlamenti ciklusban 36 milliós költségtérítést vett fel a feleségével együtt, vagy Simon Gábor, akinek mára már közel 400 millió forint parkoltatásáért kell felelnie a hatóságok előtt.
A néha már uszításba hajló propagandába az Amerikai Népszava is bekapcsolódott, egyenesen azt állítva, hogy „minden tekintetben a Mussolini-féle fasizmus közmunkaprogramjának megfelelő programot indít az Orbán-kormány , aki nem talál 90 nap alatt állást, azt éhbérért közmunkára vezénylik, konténerekben szállásolják el, a nyugdíjból visszaparancsolt rendvédelmiek gumibottal felügyelik”. A lap vízióját a DK-s Szűcs Erika volt szociális és munkaügyi miniszter is osztotta. Szűcs még szocialista politikusként arról beszélt, hogy a kormány a közmunka helyett munkatáborokat akar, ahol „munkaszolgálatosok dolgoznak belügyi felügyelet alatt”.
