Orbán Viktor miniszterelnök szerint Magyarország az elmúlt négy évben azért teljesített jobban, mert egységes volt, sőt ma Európában a legegységesebb ország, amely egy új korszak kapujában áll. 2010 óta azért dolgoztunk, hogy ide megérkezhessünk – jelentette ki a kormányfő március 15-i ünnepi beszédében a Magyar Nemzeti Múzeumnál. „Ma az egység neve pedig április 6-a!” – fogalmazott.
A március 15-i ünnepségsorozat a Kossuth téren vette kezdetét, ahol az Országgyűlés elnöke arról beszélt: az Országház és a Kossuth tér 2010 óta tartó újjáépítése a magyar állam újjáépítésének a jelképe is. Kövér László úgy fogalmazott: az elmúlt négy esztendőben a rájuk bízott munka javát miként az országban, úgy a Kossuth téren is elvégezték.
Az 1848-as forradalomról országszerte megemlékeztek, a baloldali összeborulás megmozdulása Budapesten az időjárás miatt elmaradt. A Magyar Nemzet előzőleg arról értesült, hogy Mesterházy Attila nem akart közvetlenül Gyurcsány Ferenc után beszélni a „kormányváltók” közös megemlékezésén, ezért változott a szónokok tervezett sorrendje, és kezdte volna a beszédek sorát Gyurcsány, Mesterházy pedig az utolsó lett volna.
A balliberális szövetségben attól tartottak, hogy megismétlődhetnek az október 23-i közös ellenzéki demonstráción történtek, amikor DK-s szimpatizánsok bekiabálása miatt Mesterházy fél percig nem tudta elkezdeni ünnepi beszédét. Szombaton a baloldali összefogás miniszterelnök-jelöltje elmondta, hogy a kormányváltó erők nagygyűlését március 30-án tartják meg.
Az Origo csütörtökön írt arról, hogy a választás estéjén szétszéled a baloldali összefogás. A lapnak az MSZP sajtófőnöke azt nyilatkozta, hogy a szövetség pártjai nem együtt, hanem külön-külön várják majd a választási eredményeket április 6-án. Az Origónak egy a Demokratikus Koalíció névtelenséget kérő tagja úgy kommentálta a helyzetet: „meglehetősen furcsa, hogy összefogtunk, de a választások estéjén sem vagyunk képesek egy helyen szembenézni az eredménnyel”.
A Híradó egy Fejér megyei kampányrendezvényen szerette volna megtudni Mesterházy Attilától, hogy együtt vagy külön várják majd az adatokat április 6-án. „Szerintem a választás végeredménye a fontos, hogy hogyan szavaznak az emberek” – válaszolta az MSZP-elnök. Bajnai Gordon csütörtök délután Mezőhegyesen leszögezte: este közösen tájékoztatják majd a nyilvánosságot, de előtte valóban különböző helyszíneken lesznek a pártok.
Gyurcsány Ferenc pártja ismét bojkottot hirdetett, miután a köztévé a fenti témában kérdezte a bukott miniszterelnököt, aki nem volt hajlandó nyilatkozni. A DK közleményében az áll, hogy ezt a bojkottot április 6-ig fenntartják.
Gyurcsány hétfő este a Budai Liberális Klubban már beszédesebb volt. Konkrét víziója, forgatókönyve van egy esetleges kormányváltás utáni időszakra vonatkozóan. A DK-elnök a 2006-os utcai zavargásoknál is „brutálisabb” eseményekre számít, amelyeket viszont már – az ő szóhasználatával élve – „nem naivan” kezelnének, a szerinte fideszes pártkatonáknak pedig – a bíróktól a médiáig – a „legbrutálisabb politikai nyomást” ígérte. A baloldali, ellenzéki pártok nem határolódtak el egyértelműen, vagy nem is reagáltak Gyurcsány szavaira.
Az adócsalással, magánokirat-hamisítással, valamint felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítással gyanúsított egykori szocialista Simon Gábort szerdán helyezte előzetes letartóztatásba a Pesti Központi Kerületi Bíróság. Az ügyben már három gyanúsított van, mindhárman előzetes letartóztatásban vannak.
A napokban kiderült, Simon nemcsak osztrák, hanem egy magyarországi bankban is pénzt rejteget. A Hír TV megtudta, a MagNet Bankba 75 millió forintnyi összeget helyeztek el Simon hamis afrikai útlevelének segítségével. A hamis úti okmányra egy másik – Welsz Tamás ügyében elrendelt – nyomozás során tartott házkutatáskor bukkantak rá a hatóság munkatársai. A nyomozók Welsz lakásán több tízmillió forintnyi készpénz mellett olyan iratokat is találtak, amelyeket a Simon „vagyonkezelésében” állt osztrák számlán tárolt összeg eredetének alátámasztásához készítettek.
A Magyar Nemzet értesülései szerint Simon február 18-i gyanúsítotti kihallgatásán már azt állította az őt kérdező ügyészeknek, hogy az ausztriai bankban lévő összeg nem a sajátja, az csupán vagyonkezelési céllal van az általa nyitott számlán.
A Magyar Nemzet pénteken írt arról, hogy Simon Gábort az egykori Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) 2008-ban és 2009-ben is C típusú ellenőrzésnek vetette alá, ám a lap információi szerint a volt képviselő, munkaügyi államtitkár az anyagi helyzetéről kitöltött kérdőíven egyszer sem tüntetett fel külföldön vezetett bankszámlát.
Németh Szilárd fideszes képviselő ezt úgy értékelte, hogy Simon „a C típusú vizsgálatában is hazudott”. Közölte, hogy a nemzetbiztonsági bizottság ülésén megnéznék az összes dokumentumot az ügyben, meghallgatnák a jelenlegi, szükség esetén pedig a korábbi titkosszolgálati vezetést is, valamint a nemzetbiztonságért felelős akkori minisztereket, Szilvásy Györgyöt, Ficsor Ádámot és Juhász Gábort. Kérdés ugyanis, hogy „vajon Simon Gábor ügyét is intézhették-e elvtársi körben”.
Hétfőn megjelent a börtönviselt volt MSZP-s képviselő Zuschlag János könyve, melyben súlyos állítások olvashatók a szocialista párt ténykedéseiről. Zuschlag többek között arról ír, Gyurcsány Ferenc is tudott azokról a pályázati visszaélésekről, amelyek miatt Zuschlag Jánost elítélték. Beszámolója szerint a döntési listákat Gyurcsány és a kabinetje is átnézte, ráadásul a komolyabb pályázatoknál maga határozta meg a tennivalókat.
Zuschlag felidézte: nem ő döntött arról, melyik sportág vagy ifjúsági szervezet mennyi pénzt kapjon, mindig megkapta az „igénylistát” képviselőtársaitól. Felidézett egy esetet, amikor Mesterházy Attila (jelenlegi MSZP-elnök, aki a Medgyessy-kormány idején politikai államtitkár volt a Gyurcsány vezette sporttárcánál) külön szólt neki, a veszprémi fesztiválok sok pénzt kapjanak, mert azok fontosak neki.
Zuschlag így jellemezte Gyurcsányt: „Egyik nagy baja, hogy nagyon alpárian tud viselkedni. Megmaradt igazi vidéki tuskónak. Ami leginkább megmaradt belőle számomra, az az ordítás. Gyurcsány mindig ordított. Nem tudom, miért, ez volt a heppje. Ha ivott, akkor duplán ordított. ( ) Embert annyira bunkón nem láttam még beszélni emberekkel, ahogyan ő tudott.” Írt arról is, hogy Gyurcsány „egy pofátlanul nagy összeget” ajánlott fel neki 2004-ben, hogy hagyja el az országot.
