Bár a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) 36 pártot vett nyilvántartásba, közülük csak 22 párt, illetve pártszövetség kérte ki az ajánlóíveket a Nemzeti Választási Irodától (NVI) a támogató ajánlások gyűjtéséhez. Közülük öten – az MSZP, a Fidesz–KDNP, a Jobbik, az Együtt–PM Szövetség és a Demokratikus Koalíció – már le is adták a szükséges húszezer érvényes ajánlást, és a Nemzeti Választási Bizottság már nyilvántartásba is vette a listájukat, így ezek a listák biztosan szerepelnek majd a szavazólapon.
Az NVB által a választásra nyilvántartásba vett pártok közül több is bejelentette, hogy mégsem indul a választáson, így tucatnyi szervezet maradt versenyben, amelyeknek az aktivistái még dolgoznak azért, hogy a kedd 16 órai határidőig összegyűjtsék és leadják a listaállításhoz – és így a szavazólapra kerüléshez – szükséges ajánlásokat. A határidőn túl beérkező ajánlásokat és jelentkezéseket a Nemzeti Választási Bizottság már nem fogadhatja el. Az ajánlásokat a bizottság mellett működő NVI-nek kell ellenőriznie.
Ajánlásokat a választópolgárok zaklatása nélkül bárhol lehet gyűjteni, a törvény azonban tiltja az aláírás gyűjtését az ajánló és a gyűjtő munkahelyén munkaidőben vagy munkavégzése közben, a fegyveres erőknél és a rendvédelmi szerveknél, a Magyar Honvédségnél és a központi államigazgatási szerveknél szolgálati viszonyban lévőtől a szolgálati helyen vagy szolgálati feladat teljesítése közben. Tilos ajánlást gyűjteni közösségi közlekedési eszközön, állami, helyi és nemzetiségi önkormányzat hivatali helyiségeiben, felsőoktatási és köznevelési intézményben, valamint egészségügyi szolgáltató helyiségeiben is.
A választópolgároknak figyelniük kell arra, hogy csak az az ajánlóív hiteles, amelyen szerepel a választási iroda pecsétje, az ív sorszáma, és fel van tüntetve rajta az aláírásgyűjtő polgár neve és aláírása. A gyűjtés befejezésekor az összes ívet – azt is, amelyen egy ajánlást sem tettek – le kell adniuk a pártoknak, különben le nem adott ívenként a minimálbér felének megfelelő bírságot szab ki a Nemzeti Választási Bizottság. Az országgyűlési választásokon a pártokat összesen 1,8 milliárd forintra bírságolták az időben le nem adott ajánlóívek miatt.
A kormánypártok EP-listáját Pelczné Gáll Ildikó vezeti, az MSZP-ét Szanyi Tibor, a Jobbikét Morvai Krisztina, az Együtt–PM-ét Bajnai Gordon, míg a DK-ét Gyurcsány Ferenc. A Fidesz EP-kampánya húsvét után startol. Az LMP-s Schiffer András két mandátumra számít. A Jobbik többet szeretne, mint amije eddig volt. Az MSZP-nél még mindig nagyon csalódottak, az Együtt–PM Szövetség Bajnaival indít, aki viszont nem megy ki, ahogy Gyurcsány is csak a nevét adja a listához.
A brüsszeli törvényhozásba kerülő kormánypárti EP-képviselők célja a kormány által elért vívmányok megvédése lesz – jelentette ki Dömötör Csaba, a Fidesz–KDNP európai parlamenti jelöltje. Hozzátette, feladataik között szerepel meggátolni, hogy a szocialisták Brüsszelben támadják Magyarországot. „Függetlenül attól, hogy ki van a szocialisták listáján, eddig is, ezután is Mesterházy Attila irányításával tették és teszik azt, amit. Számomra teljesen elfogadhatatlan, hogy azt a típusú erőszakos gyűlöletkeltést, amelyet idehaza is folytatnak, az uniós színtérre is kiviszik mindenféle háttéranyagok formájában. Ők maguk bevallották, hogy tevékeny részt vállaltak a Magyarországot lejárató Tavares-jelentés elfogadásában” – fogalmazott a jelölt.
A Nemzeti Választási Iroda tájékoztató oldala szerint már majdnem ezren jelezték, hogy a májusi választáson külképviseleten szeretnének voksolni. Az EP-választáson azok a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok, akik a voksolás napján nem tartózkodnak az országban, az ország 98 külképviseletén szavazhatnak. Ehhez május 17-e 16 óráig kell kérniük a külképviseleti névjegyzékbe vételt a lakóhely szerinti jegyzőtől.
Megújult a Nemzeti Választási Iroda először választóknak indított Facebook-oldala, amelyen eddig az országgyűlési választással kapcsolatos információkat tettek közzé, mostantól azonban az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választása a központi téma. Május 25-én körülbelül 500 ezer fiatal lesz jogosult arra, hogy először szavazhasson az EP magyar tagjainak választásán, ők azok, akik a 2009-es választáson még nem voltak szavazókorúak, de az azóta eltelt időben nagykorúvá váltak. Közülük körülbelül 13-15 ezer az olyan fiatal, aki még az április 6-ai országgyűlési választáson sem voksolhatott, mert csak azóta lett, illetve lesz választójoga.
Az NVI az országgyűlési választás előtt, január végén indította az első választók tájékoztatására az oldalt, a facebook.com/elsovalaszto2014 címen. Az oldalon a választáshoz kapcsolódó információkat, adatokat, grafikonokat, ábrákat tett közzé az NVI: először általános, tájékoztató információkat közöltek, majd a hangsúly áthelyeződött a választás fontosságának bemutatására és a részvétel ösztönzésére. Az információk 90 ezer első választóhoz jutottak el, az oldalt közel 2 ezren like-olták. Az NVI által indított, a választáshoz kapcsolódó kérdésekből álló kvízjátékot 1400-szor töltötték ki az oldal olvasói és ebből 800 hibátlan volt. A kvízt helyesen kitöltők között három értékes nyereményt sorsoltak ki.
Bő egy hónappal az európai parlamenti választások előtt nyugati szomszédunknál az Osztrák Néppárt vette át a vezetést, letaszítva a szabadságpártot, amelynek EP-listavezetője csúnya botrányba keveredett, és le is kellett mondania.
A 2014-es európai parlamenti választások előtt egyre többen figyelik, hogy milyen összetételű lesz az új testület, amelynek valamivel több jogosítványa lesz, mint amit öt évvel ezelőtt választottunk. Az MNO többrészes sorozatban mutatta be, hogyan állnak most az erőviszonyok. Az első részben a Magyarországgal szomszédos tagállamokban néztünk körül, a másodikban a legnépesebb uniós országokban, az utolsó részben pedig az érdekesebb tagállamokat vettük szemügyre és a várható végeredményt próbáltuk megjósolni.
