Áder aláírta a reklámadóról szóló törvényt

A köztársasági elnök a múlt szerdán elfogadott jogszabálynak adott zöld utat.

L. Simon László a parlamenti vitában úgy fogalmazott: a törvényjavaslat nem csorbítja a sajtószabadságot, a politikus egyben megerősítette, 8-10 milliárdos bevételre számítanak a reklámadóból.

A médiaszakma szerint a reklámadóból legfeljebb kilencmilliárd forint folyna be a költségvetésbe, miközben a nemzetgazdaságban 45 milliárdos kiesést jelentene, s jelentős elbocsátásokat generálna az ágazatban. A csatlakozó online médiumok szintén egy tiltakozó szöveget helyeztek el oldalukon, köztük az MNO is. Szakmai szervezetek10 százalékos létszámcsökkentést sem tartanak kizártnak a sajtóban a reklámadó bevezetése miatt.

A német balliberális Spiegel Online szerint a magyar kormány el akarja hallgattatni az „utolsó független” médiumokat, a brit Reuters pedig arra figyelmeztetett, hogy a miniszterelnök már többször nézeteltérésbe került az Európai Unióval a különadók miatt. Az EUobserver cikke azt hangsúlyozta: a reklámadó nem csökkentené jelentősen a költségvetési hiányt, miközben a magyar médiavállalatok a sajtószabadság elleni támadásnak tekintik az új adónemet.

A Washington Post is arról írt, hogy a reklámadó veszélyeztetheti a sajtószabadságot. Az RTL Group kelet- és délkelet-európai tevékenységéért felelős vezetője pedig úgy nyilatkozott a Handelsblattnak, hogy a tervezett reklámadó bevezetése a sajtószabadság végét jelentené Magyarországon.

A parlament június 10-én fogadta el a fideszes és KDNP-s képviselők által benyújtott, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló, valamint a választási eljárásról szóló törvény módosítását. Az előterjesztést 133 igen szavazattal, 53 nem ellenében hagyta jóvá a Ház.

A jogszabály alapján átalakul a Fővárosi Közgyűlés, és ezentúl a főpolgármester mellett a 23 kerületi polgármester és 9 listás képviselő lesz a tagja. A listáról a kerületek lélekszáma alapján súlyozva osztják ki a mandátumokat. A közgyűlési döntéseknél bevezetik a kettős többség elvét. Változtattak az ajánláson is, így a nagyvárosokban könnyebb lesz polgármesterjelöltté válni. Emellett enyhítettek az önkormányzati képviselők és a kistelepülési polgármesterek összeférhetetlenségi szabályain.

A törvény módosítása ellen tiltakoztak ellenzéki pártok, az MSZP és az Együtt–PM is azt kérte Áder Jánostól, hogy ne írja alá az Országgyűlés által elfogadott jogszabályt, hanem normakontrollra küldje el az Alkotmánybíróságnak (Ab). Ha az államfő aláírja, akkor az Ab-hez fordulnak a szocialisták – közölték még az előterjesztés benyújtásakor. A DK is azt közölte, hogy normakontrollt fog kérni.

A Jobbik közölte, minden jogi lépést megtesz annak érdekében, hogy a választási rendszer változtatásai ne léphessenek életbe az őszi önkormányzati választások előtt. Az Együtt–PM jelezte, az összes jogi és politikai eszközt felhasználja a tiltakozásához. Az LMP szerint sportszerűtlen és megkérdőjelezi a tiszta versenyt, hogy a Fidesz politikusai néhány hónappal az önkormányzati választás előtt akarnak belenyúlni a budapesti választási rendszerbe.

A Társaság a Szabadságjogokért, a Magyar Helsinki Bizottság és az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet is kifogásolta a jogszabályt, amely szerintük megkérdőjelezhetővé teszi az őszi önkormányzati választás legitimitását.

A Fidesz azzal érvelt a változtatás mellett, hogy a kerületek érdekei markánsabban tükröződnek majd az új összetételű Fővárosi Közgyűlésben.