Orbán elárulta, mit vár a minisztereitől

Megalakult a harmadik Orbán-kormány, tiltakoztak a reklámadó ellen, és a baloldal is szolgált fejleményekkel.

Lendvai Ildikó korábbi pártelnök, az Országgyűlésből most távozó Szekeres Imre – aki élesen bírálta Mesterházyt –, illetve Lamperth Mónika Botka László pártvezetővé választását igyekezett elősegíteni, ám a választmányi elnök jelezte, hogy egyelőre kizárólag a szegedi polgármesteri poszt megnyerésére koncentrál. A pártban egy másik jelentős kör Tóbiás Józsefet szeretné pártelnöknek.

A Népszabadság értesülései szerint egymás ellen indulhatnak hét, jobboldalinak számító budapesti kerületben az őszi önkormányzati választáson a baloldali ellenzéki pártok. A lap szerint ha a parlament megszavazza a fővárosi választási rendszer átalakításáról szóló törvénymódosítást, akkor csak úgy tud mindegyik párt listát állítani, ha a 23 kerületből hetet feláldoznak.

A lap úgy tudja, az MSZP feltehetően azokban a kerületekben indít majd jelöltet, ahol most is szocialista a polgármester.

Bajnai Gordon a héten tovább tagadott és fenyegetőzött a Bilderberg-konferencián való részvétele kapcsán. „Magyarország nem szerepelt a konferencia témái között. Nem érveltem a kormány gyengítése vagy a befektetők elriasztása mellett, és nem neveztem Gyurcsány Ferencet bohócnak” – írta blogjában Bajnai a titkos találkozóról. Bár az Együtt–PM vezetője azt állította, hogy a konferencián Magyarország nem került szóba, az Európai Bizottság egy magát megnevezni nem kívánó tisztségviselője a Magyar Nemzetet arról tájékoztatta: az európai nacionalista érzések erősödéséről szóló téma részeként volt szó hazánkról.

Bokros Lajos teljesen természetesnek tartja, hogy akár nemzetközi segédlettel döntsék meg a magyar kormányt – erről beszélt Bajnai Gordon Bilderberg-tanácskozáson való részvételével összefüggésben a Modern Magyarország Mozgalom elnöke. Bokros Lajos korábban maga is meghívottja volt a titkos konferenciának.

– Hogyha valaki a magyar kormányt netán bírálja, az egyáltalán nem hazaáruló és nemzetvesztő. Következésképpen teljesen természetes egy demokratikus közvélemény szemszögéből nézve, hogy valaki adott esetben a szóban forgó kormány megdöntésére törekszik, akár nemzetközi segédlettel – jelentette ki.

A Kásler-ügyben tisztességtelenek és érvénytelenek az árfolyamrésre vonatkozó szerződéses rendelkezések – mondta ki a Kúria kedden. Kásler Árpád és felesége azért fordult bírósághoz, mert álláspontja szerint tisztességtelen az a – 2008-as, 14 millió forint kölcsönre kötött – devizahitel-szerződésükben foglalt kikötés, amely szerint a kölcsönt svájci frankban a folyósítás napján érvényes vételi árfolyamon állapítják meg, ugyanakkor az egyes fizetendő részletek forintösszegét majd az esedékességkor érvényes eladási árfolyamon kell meghatározni.

Darák Péter, a Kúria elnöke június 16-ra hívta össze a devizahitelek tisztességtelenségével kapcsolatos egyes kérdések eldöntése érdekében a jogegységi tanácsot. A tanácsnak állást kell majd foglalnia arról, hogy a devizaalapú fogyasztói kölcsönszerződés mint szerződéstípus tisztességtelen-e annak következtében, hogy az árfolyamkockázatot – kedvezőbb kamat ellenében – korlátozás nélkül a fogyasztó viseli. Továbbá hogy a pénzügyi intézmény által az árfolyamkockázattal kapcsolatban adott téves – ellentmondásos, hiányos, a valóságnak nem megfelelő – tájékoztatás eredményezheti-e az átláthatóság hiánya következtében a szerződés árfolyamkockázatra vonatkozó rendelkezéseinek tisztességtelenségét.