Orbán elárulta, mit vár a minisztereitől

Megalakult a harmadik Orbán-kormány, tiltakoztak a reklámadó ellen, és a baloldal is szolgált fejleményekkel.

Esküt tettek Orbán Viktor harmadik kormányának miniszterei pénteken az Országgyűlésben. Az új kabinet tagjai: Semjén Zsolt tárca nélküli miniszter, Pintér Sándor belügyminiszter, Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter, Fazekas Sándor földművelésügyi, Hende Csaba honvédelmi, Trócsányi László igazságügyi miniszter, Navracsics Tibor külgazdasági és külügyminiszter, Varga Mihály nemzetgazdasági, Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter és Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Orbán Viktor az eskütételt megelőző beszédében hangsúlyozta: a következő négy év a nagy tettek korszaka lesz. A kormányfő parlamenti felszólalásában néppárti kormányzást tűzött célul, miniszterei iránytűjének pedig a hazaszeretetet, az alázatot és a szolgálatot határozta meg.

Az alaptörvény értelmében az új kabinet a miniszterek kinevezésével alakult meg, amely pénteken kilenc órakor az eskütétel előtt, a Sándor-palotában történt, amikor Áder János köztársasági elnök átadta a minisztereknek a kinevezési okmányokat.

A fideszes L. Simon László hétfőn terjesztette be az Országgyűlés elé törvényjavaslatát a reklámadó bevezetéséről. A javaslat különböző adósávokban határozza meg a reklámbevételek adóját.

A Magyar Reklámszövetség kedden kezdeményezte, hogy a médiavállalatok és a szakmai szervezetek a következő parlamenti ülésnap előtt elsötétítéssel, fehér vagy fekete lap megjelentetésével fejezzék ki tiltakozásukat a reklámadó ellen. A felhívásnak megfelelően lapok sora jelent meg üres oldallal. Televíziós csatornák elsötétítéssel, rádiók a tiltakozás szövegének beolvasásával demonstráltak. A csatlakozó online médiumok szintén egy tiltakozó szöveget helyeztek el oldalukon.

Többen is azzal érveltek, hogy a reklámadó veszélyeztetheti a sajtószabadságot. Az RTL Group kelet- és délkelet-európai tevékenységéért felelős vezetője egyenesen úgy nyilatkozott a Handelsblattnak, hogy a tervezett reklámadó bevezetése a sajtószabadság végét jelentené Magyarországon.

A Magyar Nemzet információi szerint beindult az MSZP-n belüli pozícióvadászat Mesterházy Attila pártelnök és az országos vezetés távozása után. A lap szocialista forrásai szerint a pártban uralkodó tanácstalanságot és fejetlenséget sokan a régiek közül is igyekeznek kihasználni, hogy ismét helyzetbe kerülhessenek. Ennek egyik útja a leendő pártelnök mögötti felsorakozás.

Lendvai Ildikó korábbi pártelnök, az Országgyűlésből most távozó Szekeres Imre – aki élesen bírálta Mesterházyt –, illetve Lamperth Mónika Botka László pártvezetővé választását igyekezett elősegíteni, ám a választmányi elnök jelezte, hogy egyelőre kizárólag a szegedi polgármesteri poszt megnyerésére koncentrál. A pártban egy másik jelentős kör Tóbiás Józsefet szeretné pártelnöknek.

A Népszabadság értesülései szerint egymás ellen indulhatnak hét, jobboldalinak számító budapesti kerületben az őszi önkormányzati választáson a baloldali ellenzéki pártok. A lap szerint ha a parlament megszavazza a fővárosi választási rendszer átalakításáról szóló törvénymódosítást, akkor csak úgy tud mindegyik párt listát állítani, ha a 23 kerületből hetet feláldoznak.

A lap úgy tudja, az MSZP feltehetően azokban a kerületekben indít majd jelöltet, ahol most is szocialista a polgármester.

Bajnai Gordon a héten tovább tagadott és fenyegetőzött a Bilderberg-konferencián való részvétele kapcsán. „Magyarország nem szerepelt a konferencia témái között. Nem érveltem a kormány gyengítése vagy a befektetők elriasztása mellett, és nem neveztem Gyurcsány Ferencet bohócnak” – írta blogjában Bajnai a titkos találkozóról. Bár az Együtt–PM vezetője azt állította, hogy a konferencián Magyarország nem került szóba, az Európai Bizottság egy magát megnevezni nem kívánó tisztségviselője a Magyar Nemzetet arról tájékoztatta: az európai nacionalista érzések erősödéséről szóló téma részeként volt szó hazánkról.

Bokros Lajos teljesen természetesnek tartja, hogy akár nemzetközi segédlettel döntsék meg a magyar kormányt – erről beszélt Bajnai Gordon Bilderberg-tanácskozáson való részvételével összefüggésben a Modern Magyarország Mozgalom elnöke. Bokros Lajos korábban maga is meghívottja volt a titkos konferenciának.

– Hogyha valaki a magyar kormányt netán bírálja, az egyáltalán nem hazaáruló és nemzetvesztő. Következésképpen teljesen természetes egy demokratikus közvélemény szemszögéből nézve, hogy valaki adott esetben a szóban forgó kormány megdöntésére törekszik, akár nemzetközi segédlettel – jelentette ki.

A Kásler-ügyben tisztességtelenek és érvénytelenek az árfolyamrésre vonatkozó szerződéses rendelkezések – mondta ki a Kúria kedden. Kásler Árpád és felesége azért fordult bírósághoz, mert álláspontja szerint tisztességtelen az a – 2008-as, 14 millió forint kölcsönre kötött – devizahitel-szerződésükben foglalt kikötés, amely szerint a kölcsönt svájci frankban a folyósítás napján érvényes vételi árfolyamon állapítják meg, ugyanakkor az egyes fizetendő részletek forintösszegét majd az esedékességkor érvényes eladási árfolyamon kell meghatározni.

Darák Péter, a Kúria elnöke június 16-ra hívta össze a devizahitelek tisztességtelenségével kapcsolatos egyes kérdések eldöntése érdekében a jogegységi tanácsot. A tanácsnak állást kell majd foglalnia arról, hogy a devizaalapú fogyasztói kölcsönszerződés mint szerződéstípus tisztességtelen-e annak következtében, hogy az árfolyamkockázatot – kedvezőbb kamat ellenében – korlátozás nélkül a fogyasztó viseli. Továbbá hogy a pénzügyi intézmény által az árfolyamkockázattal kapcsolatban adott téves – ellentmondásos, hiányos, a valóságnak nem megfelelő – tájékoztatás eredményezheti-e az átláthatóság hiánya következtében a szerződés árfolyamkockázatra vonatkozó rendelkezéseinek tisztességtelenségét.