A város vezetője szerdán az MTI-nek azt mondta: „embertelennek és erkölcstelennek tartom, hogy az MSZP kérésére pártdelegáltakra cseréljem azokat a képviselő-testületi tagokat, akiknek jó részével húsz éve együtt dolgozom, és jól működő baloldali önkormányzattá tettük Dorogot”.
A polgármester közölte, hogy kilépett a pártból, több képviselő-testületi tag felfüggesztette MSZP-tagságát, és együtt, függetlenként indulnak az őszi önkormányzati választásokon. Hozzátette: „ha az MSZP nem kér az eddig bevált, kiegyensúlyozott és sikeres politikából, akkor mi nem kérünk az MSZP-ből”.
Tittmann János az MSZP-vel való szakítás okát abban jelölte meg, hogy a tisztújítás során leváltották az elnököt, aki a város pénzügyi tanácsnoka volt és széles társadalmi elismertséget élvezett, majd helyette Winkfein Csabát választották elnöknek, akit később a polgármesteri posztra is jelölt a párt.
„Az új elnök a bukott baloldal képviselője, annak a folyamatnak a megtestesítője, amelynek során az MSZP elvesztette társadalmi támogatását” – mondta Tittmann János, akit 2010-ben a szavazatok 66 százalékával választottak újra. Fideszes kihívója akkor a voksok 28 százalékát szerezte meg.
Winkfein Csaba az MTI-nek elmondta, szerették volna, hogy Tittmann János legyen a polgármesterjelölt, de a város vezetője nem ült le velük tárgyalni, meg sem hallgatta a javaslataikat, majd közölte kilépését, illetve azt, hogy függetlenként indul a csapatával együtt.
Az MSZP dorogi elnöke hozzátette, a tagság ennek ismeretében egyhangúlag úgy döntött, hogy önálló polgármesterjelöltet állítanak, illetve mind a nyolc egyéni körzetben állítanak képviselőjelöltet.
„Célunk az elnökség és a tagság egyetértésével egy nyitott és fiatalos program megvalósítása, egy szervezetében és arculatában megújult helyi MSZP-vel fognak találkozni a választók” – jelentette ki Winkfein Csaba, az MSZP dorogi polgármesterjelöltje.
Noha Tittmannak az elmúlt húsz évben sokat segített a szocialista hátszél – különösen 2002–2010 között –, úgy tűnik, a párt elmúlt időszakban elszenvedett hatalmas bukásait látva a politikus úgy döntött, mihamarabb elhagyja a süllyedő hajót. Ugyanis, ahogy a Századvég és a Nézőpont Intézet legutóbbi kutatásából is kiderült, a Fidesz–KDNP stabil vezető pozícióból várhatja az őszi önkormányzati választásokat, a baloldal pedig végleg szétszakadni látszik, ezzel a Jobbik malmára hajtva a vizet.
Ismert, az első nagy pofont az április 6-ai parlamenti választáson kapta a Gyurcsány Ferenccel megerősített – vagy éppen meggyengített – ellenzéki összeborulás, amikor is a Fidesz–KDNP 2010 után ismét kétharmados többséggel nyerte meg a választást, 133 mandátumot szerezve. Ezzel szemben az öt résztvevős baloldali csapat összesen 38 mandátumot zsebelhetett be.
A második csapás május 25-én érte a szocialistákat, amikor az európai parlamenti választásokon a szavazatoknak mindössze a 10,90 százalékát sikerült megszerezniük, szemben a Fidesz–KDNP 51,48 százalékával. Mesterházy Attila, az MSZP elnöke le is mondott, a Magyar Nemzet információi szerint még a korábban szövetségesnek hitt párttársai, köztük a jelenlegi pártelnök, Tóbiás József is ellene fordult.
Az ezt követő huzavona pedig már-már komédiába illő. Először azon ment a vita, hogy lesz-e, kell-e teljes tisztújítás, majd a lehetséges elnökjelöltek miatt fokozódott tovább a helyzet, olyannyira, hogy a rég elfeledett szocialisták Kovács Lászlóval az élen újra színre léptek, és még Gyurcsány Ferenc neve is bekerült abba a bizonyos képzeletbeli kalapba. Végül Lendvai Ildikó lépett egy merészet, és létre hozta a saját párton belüli pártját, ezzel feltéve a pontot az i-re. Így talán nem is meglepő Tittmann lépése azzal a párttal szemben, amelynek farvizén az elmúlt húsz évben evickélt.
