Kamara: ezért kell ellenőrizni a szakértőket

Soron kívüli etikai eljárást indítottak a két, elfogultnak bizonyult igazságügyi szakértő ellen.

Szeptember 11-én kihirdetett jogerős ítéletében a Budapest Környéki Törvényszék súlyosbította az első fokon kiszabott hatéves fogházbüntetést és kilenc év börtönnel sújtotta négy ember halálát okozó ittas járművezetés miatt Eva Rezesovát. A szóbeli indoklás szerint az eljárásból pártosság gyanúja, illetve pártosság miatt két műszaki igazságügyi szakértőt kellett kizárni.

Májusban a vádlott védelmében eljáró egyik szakértőt zárta ki a másodfokú bíróság, mert felmerült, hogy nem pártatlan. (A szakértő az eljárás során előbb elhárította a sértetti oldal felkérését, majd a vádlotthoz szegődött, aki szlovák sajtóhírek szerint a kassai „Rezes klán” egyik tagja. Apja, Alexander Rezes az 1990-es években Vladimír Meciar kormányának közlekedési minisztere, a kassai vasmű privatizációjának kulcsszereplője, az ország második leggazdagabb embere volt.)

Melegh Gábor igazságügyi szakértő korábban az áldozatok autójának sávváltásával próbálta magyarázni a balesetet, gyakorlatilag azt sugallva, hogy a Punto utasai is hibásak voltak – a későbbi szakvélemények azt támasztották alá, hogy az áldozatok szabályosan közlekedtek. Melegh nem talál kivetnivalót abban, hogy szakvéleményét egy olyan szoftverrel készítette el, amelyet saját cége fejlesztett ki, majd saját tanszéke akkreditálta. A vele kapcsolatban felmerült vádak nem akadályozzák meg abban, hogy az ügyben eljáró bírónővel közös könyvet írjon, vagy hogy induljon a kamarai elnökválasztáson.

A másodfokú bíróság a jogerős ítélet előtt néhány nappal bizonyítottan elfogultnak minősített egy másik szakértőt is, akit szintén kizárt a perből.

Ez a szakértő is a védelem oldalán dolgozott korábban, majd az első fokon eljáró Gödöllői Járásbíróság a kirendeléséről döntött. Ettől kezdve pártatlanul kellett volna eljárnia, ám a másodfokú bíróság szerint továbbra is a védelem szakértőjeként viselkedett – például önszorgalomból vagy a védelem felkérésére 18 oldalas észrevételt csatolt a per irataihoz. A dokumentumot személyesen vitte be a bíróságra, majd pár órával később a védő ügyvédjelöltje már érdeklődött is felőle, holott azt az ítélkezési szünetre tekintettel még az eljáró tanács tagjai sem látták.

A kamara közleménye szerint a testület elnökségi ülésén megtárgyalták a Rezesová-ügyben a szakértőkkel kapcsolatban felmerült kérdéseket.

Most viszont Melegh Gábor és Kovács Miklós példájából világosabban kiderült: némely szakértő – ki tudja, melyik, vagy melyik nem? – időnként nem átallja a valóságot a „megrendelő” elvárásához igazítani. Olvassa el a Magyar Nemzet vonatkozó vezércikkét!

A korábban létrehozott eseti vizsgálóbizottság a perből májusban kizárt Melegh Gábor igazságügyi szakértőről úgy vélekedett, hogy a sértett a magánszakértői felkérést „téves indoklással hárította”, tévesen hivatkozott a Műszaki Igazságügyi Szakértői Testület működésére, ami a „pártatlanság sérelmének a látszatát kelthette”. A testület felhívta a figyelmet a hasonló helyzetek elkerülésére.

A közlemény kitér arra is, hogy a Rezesová-perből a napokban kizárt Kovács Miklós a MISZK elnökségének úgy nyilatkozott, kéri maga ellen etikai eljárás megindítását, hogy tisztázhassa a rá nézve sérelmes megállapításokat. Melegh Gábor is szorgalmazta az ellene már megindult etikai eljárás mielőbbi befejezését, és közölte, ha a szakértői, kamarai presztízs érdeke ezt kívánja, ő is kéri, hogy a MISZK elnöksége indítson ellene pótlólagos etikai eljárást.

„Mindezeket megfontolva a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnöksége úgy döntött, hogy felkéri az Etikai Bizottságot Kovács Miklós és dr. Melegh Gáborral szembeni etikai eljárás soron kívüli lefolytatására” – olvasható az Agárdi Tamás, a MISZK megbízott elnöke által jegyzett, a testület elnöksége által elfogadott szeptember 12-ei keltezésű közleményben.

A kamara a közlemény mellett egy – szintén a megbízott elnök által jegyzett – bővebb állásfoglalást is eljuttatott az MTI-hez Az igazságügyi szakértők felelősségéről címmel. Abban a Rezesová-ügy tanulságaira hivatkozva felhívja a figyelmet a kamarai működés anyagi, jogi, technikai feltételeinek súlyos hiányosságaira. A dokumentum emlékeztet arra, hogy az igazságügyi szakértők évek óta folyamatosan figyelmeztetik a jogalkotó, felügyeleti szerveket, hogy a szakértők, illetve a kamara működése a jelenlegi szabályozás mellett súlyos problémákat hordoz magában.

A kamara a szakértők tagdíjából, minden állami támogatás nélkül végzi felelősségteljes, megterhelő munkáját, például az etikai eljárások lefolytatását. A jogalkotó minden szakértő számára kötelező tagságot ír elő, feladatokat ró a kamarára, mindezekhez azonban a feltételeket nem biztosítja – olvasható a kamarai állásfoglalásban.

A MISZK évek óta eredménytelenül követeli a jogalkotótól, felügyeleti szervektől a szakértők alkalmasságának folyamatos vizsgálatát. Jelenleg alkalmasság vizsgálata nélkül fel kell venni a jelentkezőt, ha az „elhibázott koncepción alapuló” kompetenciarendeletben szerepel a diplomája.

A kollégák – akik pontosan ismerik egymás tevékenységét – csak akkor tudnak lépni, ha már valami olyan hiba történik, amelynek etikai, büntetőjogi következményei vannak – írták. A bíróságok pedig, ha észlelik a szakértői vélemény fogyatékosságát, legföljebb megjegyzik maguknak, hogy „na, ezt a szakértőt sem rendelem ki még egyszer” – fogalmaz a kamarai dokumentum, amely szerint még a tagok nyilvántartása is hiányos, a jogalkotó ugyanis elvette a kamarától azt a jogot, hogy saját tagjairól megfelelő nyilvántartást vezessen.

Az állásfoglalás szerint ugyanakkor „jó jel”, hogy az anomáliákat látják az igazságszolgáltatás irányítói és a jogalkotók, és érzik, hogy változtatni kell. Az igazságügyi miniszter és az igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkár nyilatkozatai alapján úgy tűnik, hogy remény van egy jó irányú elmozdulásra, ezt jelzi a Kúria joggyakorlat-elemző csoportjának felállítása és az Országos Bírósági Hivatal ez irányú törekvései is a kamarai dokumentum szerint.

A szakértői tevékenységgel kapcsolatos nehézségek már több mint egy éve, az ároktői banda ügyének elhúzódásával kapcsolatban nagy nyilvánosságot kaptak. A kamara tavaly októberi közleményében többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy ne a szakértőket szankcionálják a túlterheltségükből fakadó problémák miatt.