Kamara: ezért kell ellenőrizni a szakértőket

Soron kívüli etikai eljárást indítottak a két, elfogultnak bizonyult igazságügyi szakértő ellen.

A kamara közleménye szerint a testület elnökségi ülésén megtárgyalták a Rezesová-ügyben a szakértőkkel kapcsolatban felmerült kérdéseket.

Most viszont Melegh Gábor és Kovács Miklós példájából világosabban kiderült: némely szakértő – ki tudja, melyik, vagy melyik nem? – időnként nem átallja a valóságot a „megrendelő” elvárásához igazítani. Olvassa el a Magyar Nemzet vonatkozó vezércikkét!

A korábban létrehozott eseti vizsgálóbizottság a perből májusban kizárt Melegh Gábor igazságügyi szakértőről úgy vélekedett, hogy a sértett a magánszakértői felkérést „téves indoklással hárította”, tévesen hivatkozott a Műszaki Igazságügyi Szakértői Testület működésére, ami a „pártatlanság sérelmének a látszatát kelthette”. A testület felhívta a figyelmet a hasonló helyzetek elkerülésére.

A közlemény kitér arra is, hogy a Rezesová-perből a napokban kizárt Kovács Miklós a MISZK elnökségének úgy nyilatkozott, kéri maga ellen etikai eljárás megindítását, hogy tisztázhassa a rá nézve sérelmes megállapításokat. Melegh Gábor is szorgalmazta az ellene már megindult etikai eljárás mielőbbi befejezését, és közölte, ha a szakértői, kamarai presztízs érdeke ezt kívánja, ő is kéri, hogy a MISZK elnöksége indítson ellene pótlólagos etikai eljárást.

„Mindezeket megfontolva a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnöksége úgy döntött, hogy felkéri az Etikai Bizottságot Kovács Miklós és dr. Melegh Gáborral szembeni etikai eljárás soron kívüli lefolytatására” – olvasható az Agárdi Tamás, a MISZK megbízott elnöke által jegyzett, a testület elnöksége által elfogadott szeptember 12-ei keltezésű közleményben.

A kamara a közlemény mellett egy – szintén a megbízott elnök által jegyzett – bővebb állásfoglalást is eljuttatott az MTI-hez Az igazságügyi szakértők felelősségéről címmel. Abban a Rezesová-ügy tanulságaira hivatkozva felhívja a figyelmet a kamarai működés anyagi, jogi, technikai feltételeinek súlyos hiányosságaira. A dokumentum emlékeztet arra, hogy az igazságügyi szakértők évek óta folyamatosan figyelmeztetik a jogalkotó, felügyeleti szerveket, hogy a szakértők, illetve a kamara működése a jelenlegi szabályozás mellett súlyos problémákat hordoz magában.

A kamara a szakértők tagdíjából, minden állami támogatás nélkül végzi felelősségteljes, megterhelő munkáját, például az etikai eljárások lefolytatását. A jogalkotó minden szakértő számára kötelező tagságot ír elő, feladatokat ró a kamarára, mindezekhez azonban a feltételeket nem biztosítja – olvasható a kamarai állásfoglalásban.

A MISZK évek óta eredménytelenül követeli a jogalkotótól, felügyeleti szervektől a szakértők alkalmasságának folyamatos vizsgálatát. Jelenleg alkalmasság vizsgálata nélkül fel kell venni a jelentkezőt, ha az „elhibázott koncepción alapuló” kompetenciarendeletben szerepel a diplomája.

A kollégák – akik pontosan ismerik egymás tevékenységét – csak akkor tudnak lépni, ha már valami olyan hiba történik, amelynek etikai, büntetőjogi következményei vannak – írták. A bíróságok pedig, ha észlelik a szakértői vélemény fogyatékosságát, legföljebb megjegyzik maguknak, hogy „na, ezt a szakértőt sem rendelem ki még egyszer” – fogalmaz a kamarai dokumentum, amely szerint még a tagok nyilvántartása is hiányos, a jogalkotó ugyanis elvette a kamarától azt a jogot, hogy saját tagjairól megfelelő nyilvántartást vezessen.

Az állásfoglalás szerint ugyanakkor „jó jel”, hogy az anomáliákat látják az igazságszolgáltatás irányítói és a jogalkotók, és érzik, hogy változtatni kell. Az igazságügyi miniszter és az igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkár nyilatkozatai alapján úgy tűnik, hogy remény van egy jó irányú elmozdulásra, ezt jelzi a Kúria joggyakorlat-elemző csoportjának felállítása és az Országos Bírósági Hivatal ez irányú törekvései is a kamarai dokumentum szerint.

A szakértői tevékenységgel kapcsolatos nehézségek már több mint egy éve, az ároktői banda ügyének elhúzódásával kapcsolatban nagy nyilvánosságot kaptak. A kamara tavaly októberi közleményében többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy ne a szakértőket szankcionálják a túlterheltségükből fakadó problémák miatt.