Az Ab-nál a bankszövetség véleménye

A Magyar Bankszövetség elküldte véleményét az Alkotmánybíróságnak az első devizahiteles-törvényről.

NT
2014. 10. 10. 19:47
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az Alkotmánybíróság kedden kezdi tárgyalni a devizahiteles-törvénnyel kapcsolatos bírói indítványokat. A Magyar Bankszövetség jogi munkacsoportja több mint negyvenoldalas összefoglalójában rögzítette álláspontját a testület számára. Ennek lényege, hogy a törvény egyes rendelkezései sértik a jogállamiság elvét, a szerződési szabadságot, a bírósághoz fordulás és a tisztességes eljárás alapjogát, valamint a hatalommegosztás elvét, és a törvény elfogadása is alaptörvény-ellenes.

Áder János köztársasági elnök határidőn belül aláírta az elszámoltatási törvényt – mondta el vasárnap az MTI érdeklődésére Altorjai Anita, a Köztársasági Elnöki Hivatal sajtófőnöke.

 

Az Országgyűlés szeptember 24-én fogadta el azt a jogszabályt, amely alapján a bankoknak el kell számolniuk ügyfeleikkel az árfolyamrés semmissége és az egyoldalú szerződésmódosítások miatt keletkezett túlfizetéseiket. A július elején elfogadott első devizahiteles-törvény után ez a második jogszabály, amelyet az Országgyűlés a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatban megszavazott.

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője csütörtökön közölte újságírókkal, hogy képviselőcsoportja nevében levélben fordul az államfőhöz, kérve: ne engedjen a bankok nyomásgyakorlásának, és írja alá az elszámolási törvényt. A politikus szerint ugyanis a Magyar Bankszövetség és a pénzintézetek „éles támadást indítottak a kormánypártok és az elszámoltatás ellen” a sajtóban, és az Alkotmánybíróságon is próbálják megtámadni a kormányzati intézkedéseket.

 

Orbán Viktor miniszterelnök szeptember 15-ei parlamenti felszólalásában történelmi jelentőségűnek nevezte a devizahitelesek megsegítését. A kormányfő szavai szerint az elszámoltatás középpontjában az igazságosság, a méltányosság és a tisztesség áll.

Az Ab honlapján olvasható bankszövetségi vélemény szerint olyan kikötéseket minősít a törvény tisztességtelennek, melyek az akkor irányadó jogszabályok, a Kúria gyakorlata és az értelmezési mérceként szolgáló uniós jog alapján egyértelműen nem voltak tisztességtelenek.

A szövetség véleménye rögzíti: az Alkotmánybíróság korábbi jogalkotási törvényt követő megfogalmazása szerint „a jogszabály a kihirdetését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé”.

Ennek a követelménynek azonos tartalmú, de pontosabb megfogalmazását a jogalkotásról szóló 2010. évi törvény egyik paragrafusa tartalmazza: a „jogszabály a hatálybalépését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget”, nem tehet terhesebbé kötelezettséget, valamint nem vonhat el vagy korlátozhat jogot, és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé – írták.

Ha egy jogszabály e követelménynek nem felel meg, akkor automatikusan és további mérlegelés nélkül ellentétes a jogállamiság elvével – érvel a bankszövetség.

Az MTI-hez eljuttatott összefoglalóban kiemelik: a Magyar Bankszövetség jogalanyként nem érintett a devizahiteles-törvényben, ugyanakkor érdek-képviseleti szervként szakmailag alátámasztott véleményét megismertetheti az Alkotmánybírósággal.

A banki általános szerződési feltételek (ászf) mindegyikére megállapított tisztességtelenségi vélelem megdöntésére a bankoknak a törvény szerint új vizsgálati kritériumok alapján kellene megfelelniük, amelyek ugyanakkor a felügyelet által jóváhagyott ászf-ek megfogalmazásakor még nem voltak ismertek – fogalmaznak. A törvény arra kötelezi a bíróságokat, hogy döntésüket ne a szerződési feltételek megalkotásakor hatályos jogszabályok tartalmát figyelembe véve, hanem kizárólag ez új szempontok alapján hozzák meg – mindez a jogállamiság súlyos sérelmét eredményezi a bankszövetség szerint. Úgy vélik, sérül a bíróság előtti egyenlőség amiatt is, hogy a törvény nem teszi lehetővé, hogy a bíróság a tényállás tisztázására szakértői segítséget vegyen igénybe.

A bankszövetségi beadvány felhívja a figyelmet arra, hogy a törvény személyi és időbeli hatálya a szövege alapján nem volt eldönthető. Ezt igazolja véleményük szerint, hogy a szeptemberben elfogadott elszámolási törvény 25 jogszabályhelyen volt kénytelen módosítani a két hónappal korábban elfogadott jogszabályt, miközben a bankoknak a régi, pontatlan törvény alapján kellett elkészíteniük elszámolási kimutatásaikat a Magyar Nemzeti Bank számára, illetve e pontatlan szabályok alapján kellett megindítaniuk a pereket a tisztességtelenség vélelmének megdöntésére – olvasható az összefoglalóban.

A Kúria júniusban meghozott jogegységi döntésén alapuló, néhány héttel később elfogadott, a devizahiteleseket megsegítő törvény kimondja, hogy a devizahitel-szerződések egyoldalú módosításai – például a kamatok, a költségek vagy a díjak emelése – tisztességtelen és érvénytelen, az ügyfelek emiatt keletkezett túlfizetésit vissza kell téríteni. Ezt a vélelmet a pénzintézetek az állam ellen indított polgári perekben megkísérelhetik megdönteni.
Eddig három elsőfokú perben a Fővárosi Törvényszék és egy másodfokú perben a Fővárosi Ítélőtábla eljáró bírái fordultak az Ab-hez az OTP Bank, az OTP Jelzálogbank, az OTP Ingatlanlízing, az Eger és Vidéke Takarékszövetkezet, továbbá az EvoBank ügyében.

A bírák egyebek között azt kifogásolták, hogy a devizahiteles-törvény sérti a visszaható hatály tilalmát, a jogbiztonság, a normavilágosság követelményét, és szükségtelenül korlátozza az eljárással kapcsolatos jogokat. Egyes indítványok szerint a szerződéses felek önrendelkezését sérti, hogy a törvény módosítja a devizahiteles-szerződéseket, köztük már teljesítetteket is, amit legfeljebb a jövőre nézve tehetne meg.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.