Az Alkotmánybíróság kedden kezdi tárgyalni a devizahiteles-törvénnyel kapcsolatos bírói indítványokat. A Magyar Bankszövetség jogi munkacsoportja több mint negyvenoldalas összefoglalójában rögzítette álláspontját a testület számára. Ennek lényege, hogy a törvény egyes rendelkezései sértik a jogállamiság elvét, a szerződési szabadságot, a bírósághoz fordulás és a tisztességes eljárás alapjogát, valamint a hatalommegosztás elvét, és a törvény elfogadása is alaptörvény-ellenes.
Áder János köztársasági elnök határidőn belül aláírta az elszámoltatási törvényt – mondta el vasárnap az MTI érdeklődésére Altorjai Anita, a Köztársasági Elnöki Hivatal sajtófőnöke.
Az Országgyűlés szeptember 24-én fogadta el azt a jogszabályt, amely alapján a bankoknak el kell számolniuk ügyfeleikkel az árfolyamrés semmissége és az egyoldalú szerződésmódosítások miatt keletkezett túlfizetéseiket. A július elején elfogadott első devizahiteles-törvény után ez a második jogszabály, amelyet az Országgyűlés a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatban megszavazott.
Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője csütörtökön közölte újságírókkal, hogy képviselőcsoportja nevében levélben fordul az államfőhöz, kérve: ne engedjen a bankok nyomásgyakorlásának, és írja alá az elszámolási törvényt. A politikus szerint ugyanis a Magyar Bankszövetség és a pénzintézetek „éles támadást indítottak a kormánypártok és az elszámoltatás ellen” a sajtóban, és az Alkotmánybíróságon is próbálják megtámadni a kormányzati intézkedéseket.
Orbán Viktor miniszterelnök szeptember 15-ei parlamenti felszólalásában történelmi jelentőségűnek nevezte a devizahitelesek megsegítését. A kormányfő szavai szerint az elszámoltatás középpontjában az igazságosság, a méltányosság és a tisztesség áll.
Az Ab honlapján olvasható bankszövetségi vélemény szerint olyan kikötéseket minősít a törvény tisztességtelennek, melyek az akkor irányadó jogszabályok, a Kúria gyakorlata és az értelmezési mérceként szolgáló uniós jog alapján egyértelműen nem voltak tisztességtelenek.
A szövetség véleménye rögzíti: az Alkotmánybíróság korábbi jogalkotási törvényt követő megfogalmazása szerint „a jogszabály a kihirdetését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé”.
Ennek a követelménynek azonos tartalmú, de pontosabb megfogalmazását a jogalkotásról szóló 2010. évi törvény egyik paragrafusa tartalmazza: a „jogszabály a hatálybalépését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget”, nem tehet terhesebbé kötelezettséget, valamint nem vonhat el vagy korlátozhat jogot, és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé – írták.
Ha egy jogszabály e követelménynek nem felel meg, akkor automatikusan és további mérlegelés nélkül ellentétes a jogállamiság elvével – érvel a bankszövetség.
Az MTI-hez eljuttatott összefoglalóban kiemelik: a Magyar Bankszövetség jogalanyként nem érintett a devizahiteles-törvényben, ugyanakkor érdek-képviseleti szervként szakmailag alátámasztott véleményét megismertetheti az Alkotmánybírósággal.
A banki általános szerződési feltételek (ászf) mindegyikére megállapított tisztességtelenségi vélelem megdöntésére a bankoknak a törvény szerint új vizsgálati kritériumok alapján kellene megfelelniük, amelyek ugyanakkor a felügyelet által jóváhagyott ászf-ek megfogalmazásakor még nem voltak ismertek – fogalmaznak. A törvény arra kötelezi a bíróságokat, hogy döntésüket ne a szerződési feltételek megalkotásakor hatályos jogszabályok tartalmát figyelembe véve, hanem kizárólag ez új szempontok alapján hozzák meg – mindez a jogállamiság súlyos sérelmét eredményezi a bankszövetség szerint. Úgy vélik, sérül a bíróság előtti egyenlőség amiatt is, hogy a törvény nem teszi lehetővé, hogy a bíróság a tényállás tisztázására szakértői segítséget vegyen igénybe.
A bankszövetségi beadvány felhívja a figyelmet arra, hogy a törvény személyi és időbeli hatálya a szövege alapján nem volt eldönthető. Ezt igazolja véleményük szerint, hogy a szeptemberben elfogadott elszámolási törvény 25 jogszabályhelyen volt kénytelen módosítani a két hónappal korábban elfogadott jogszabályt, miközben a bankoknak a régi, pontatlan törvény alapján kellett elkészíteniük elszámolási kimutatásaikat a Magyar Nemzeti Bank számára, illetve e pontatlan szabályok alapján kellett megindítaniuk a pereket a tisztességtelenség vélelmének megdöntésére – olvasható az összefoglalóban.
A Kúria júniusban meghozott jogegységi döntésén alapuló, néhány héttel később elfogadott, a devizahiteleseket megsegítő törvény kimondja, hogy a devizahitel-szerződések egyoldalú módosításai – például a kamatok, a költségek vagy a díjak emelése – tisztességtelen és érvénytelen, az ügyfelek emiatt keletkezett túlfizetésit vissza kell téríteni. Ezt a vélelmet a pénzintézetek az állam ellen indított polgári perekben megkísérelhetik megdönteni.
Eddig három elsőfokú perben a Fővárosi Törvényszék és egy másodfokú perben a Fővárosi Ítélőtábla eljáró bírái fordultak az Ab-hez az OTP Bank, az OTP Jelzálogbank, az OTP Ingatlanlízing, az Eger és Vidéke Takarékszövetkezet, továbbá az EvoBank ügyében.
A bírák egyebek között azt kifogásolták, hogy a devizahiteles-törvény sérti a visszaható hatály tilalmát, a jogbiztonság, a normavilágosság követelményét, és szükségtelenül korlátozza az eljárással kapcsolatos jogokat. Egyes indítványok szerint a szerződéses felek önrendelkezését sérti, hogy a törvény módosítja a devizahiteles-szerződéseket, köztük már teljesítetteket is, amit legfeljebb a jövőre nézve tehetne meg.
