Ennek a forgatókönyvnek az első pontja volt, amikor diákok és civil szervezetek tüntetésekbe kezdtek Kijev főterén Amerika hathatós támogatása mellett. A Majdanon megjelenő tömegek az Európai Uniót éltető, kormányváltást követelő, valamint korrupcióellenes jelszavakkal vették birtokukba az utcát. Ismeretes, a magyar fővárosban gyakorlatilag ugyanezen transzparensek magyar hazai megfelelői alatt masíroztak – néha André Goodfriend amerikai ügyvivő kíséretével – az azóta is tartó tüntetések résztvevői.
Ezt követte Kijev utcáin a forgatókönyv második pontjaként a szélsőséges Jobboldali Szektor megjelenése, nyomukban pedig az addig békés tüntetéseken eldördültek az első lövések, elrepültek az első Molotov-koktélok. Ma Budapesten a Kossuth téri „Nincs hova hátrálnunk!” demonstráció sörösüveg-dobáló résztvevői között pedig megjelent az a Budaházy György, akit korábban azzal is vádoltak, hogy terrorszervezet vezetőjeként Molotov-koktélos és fegyveres támadásokat hajtott végre, hogy politikusokat félemlítsen meg.
Arra mindenki emlékszik, mi lett a történet kijevi verziójának vége: véres utcai összecsapások, majd még véresebb polgárháború következett; az elmúlt egy évben az Ukrajna területén folytatott nagyhatalmi játszmák sok ezer ukrán állampolgár életét követelték.
Egyelőre nem tudni, hogy mi lesz a magyar forgatókönyv vége; az sokat elárul ugyanakkor, hogy maga Orbán Viktor nehezményezte, hogy Amerika hazánkat műveleti területté nyilvánította. Ennek kapcsán Földi László titkosszolgálati szakértő a köztévében rámutatott: ha valamely országot „műveleti területnek” nyilvánítanak, az azt jelenti, hogy ott gyakorlatilag minden eszköz megengedett; szövetséges országok ilyen lépést nem tesznek egymás ellen – húzta alá.