Lejárató akciót terveztek Pintér ellen

Karaktergyilkossággal próbálkoztak, felsültek. A miniszter interjúban beszélt a közmunkaprogramról és az illegális bevándorlásról is.

– Egyes vélemények alapján az Egyesült Államok Csehországban is saját érdekei szerint kényszerítette lemondásra a hivatalban lévő jobboldali kormányt, és leplezetlen álláspontjuk, hogy ebből a célból a CIA-nak nálunk is közbe kell avatkoznia. Az Obama-adminisztráció korábbi tagjait is soraiban tudó jogvédő szervezet arra szólította fel az amerikai elnököt, hogy dolgozzon ki programot a szerintük antidemokratikus magyarországi folyamatok megfékezésére. Jutott-e az AH vagy más szerv olyan adatokhoz, amelyek alátámasztják, hogy az amerikai fél ezek alapján jár el?
– Kétségtelen, hogy voltak ilyen javaslatok, arról azonban, hogy az elnöki adminisztráció elfogadta volna a sajtóból is ismert felhívást, nem szereztünk tudomást.

– Az Obamához címzett irat része volt, hogy az amerikai szolgálatok derítsék fel a magyar szélsőjobboldal orosz és iráni finanszírozását, és tárják fel, mely politikusok, közéletei személyek támogatnak ilyen köröket. Jutott-e az AH vagy más szerv olyan adatokhoz, amelyek alátámasztják ezeket a feltevéseket?
– A WikiLeaks-iratok alapján tudható, hogy ebben az összefüggésben felvetődött amerikai információs igény Magyarországgal kapcsolatban, hangsúlyozom azonban, a szövetséges államok diplomatái, a mentességet élvező személyek körében ilyen jellegű kutatásokat a polgári elhárítás nem végez.

– Keletkezett-e információ arról, hogy magyarországi szélsőjobboldali szervezetek aggályos eredetű forrásokból jutnak támogatáshoz?
– Az országban ma nem működik olyan szélsőjobboldali szervezet vagy egyéb csoport, amely bármilyen veszélyt jelentene az alkotmányos rendre, és remélem, hogy ez így is marad. Biztos vagyok benne, hogy ha ilyen jelenséget észlelnénk, az AH és a minisztérium irányítása alá tartozó más szervezetek eredményesen vennék elejét az említett törekvéseknek.

– Miként értékeli a felügyelete alatt álló AH és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) tevékenységét, illetve mi volt az oka az utóbbi szervezet élén álló Boda József vezérőrnagy menesztésének?
– Először is: Boda József tábornok urat nem menesztettem. Más fontos beosztásba helyeztem, miután az NBSZ élén végrehajtotta a megszabott feladatokat. A szolgálatok teljesítménye jó színvonalú. Az AH jogelődjénél, a Nemzetbiztonsági Hivatalnál 2010 előtt a kémelhárítási részleg lényegében megszűnt. Amikor hivatalba léptem, a kémelhárítási feladatokat egy elkülönített egységre bíztam, amely a későbbiekben bizonyította, hogy képes kellő megalapozottsággal és eredményesen dolgozni. Általában a szervezetek munkája és feladata az ország támadottságának függvényében változik. Értékelésem szerint a szolgálatok képesek garantálni az ország biztonságát.

– A Polt Péter legfőbb ügyész szervezésében két hete zajlott korrupció elleni nemzetközi konferencián a sajtó szerint André Goodfriendre, az Egyesült Államok budapesti ügyvivőjére célzott, amikor a korrupcióval való gyanúsításról szólva úgy fogalmazott: vigyázni kell a karaktergyilkossággal, azzal, ha a nemzetközi együttműködésen belül ilyen jellegű eszközöket és módszereket próbálnak felhasználni. Megmagyarázná, hogy mire utalt utóbbi gondolatával?
– Előadást tartottam, nem párbeszédet folytattam. A meghívott hallgatósághoz szóltam, általánosságban ismertettem a kérdéssel kapcsolatos véleményemet. Álláspontom szerint egy államhatalmi szervezeten belül a korrupció ugyanakkora veszélyt jelent, mint az, ha ártatlan embereket próbálnak korrupció gyanújába keverni vagy más méltatlan üggyel meggyanúsítani. Ezt én is átéltem, mert külföldi szervezetek már többször próbáltak a lejáratásomra olyan, a személyemhez kötődő eseményeket kreálni, amelyek soha nem történtek meg.

– Elmondaná, hogy mi történt konkrétan?
– Nem.

– Mégis mibe akarták belekeverni?
– Most például egy közeljövőre időzített lejárató akcióról volt szó, az illetők pedig már arra kényszerültek, hogy felhagyjanak ezzel a tevékenységükkel. Így a konkrét történet már érdektelen, nem akarok a „nem zörög a haraszt” elnevezésű társadalmi értékítélethez magam is hozzájárulni.

– A kormány a Belügyminisztériumot jelölte ki, ön pedig szeptembertől a rendvédelmi szerveken belüli korrupció kiszűrését végző Nemzeti Védelmi Szolgálatot bízta meg a jelenség elleni nemzeti stratégia kidolgozásával, valamint az állami, közszolgálati berkekben jelentkező visszaélések felderítésével és megakadályozásával. Mutatott-e érdeklődést állami szintű korrupciót emlegető szövetségesünk a szolgálat tevékenysége és a jelenség elleni fellépése iránt?
– A szolgálat nem nyilvánosan, esetenként titkosszolgálati eszközöket, módszereket használva végzi tevékenységét, amit elsősorban az általuk ellenőrzött szervezetek munkatársai érzékelnek. Mindazok ellen, akik törvényt sértenek, büntetőeljárás indul. Az elbírált ügyek nyilvános statisztikai adataiból bárki meggyőződhet arról, hogy jó eredményei vannak a vesztegetési ügyekben folytatott eljárásoknak.

– Tárt fel a polgári elhárítás olyan nemzetbiztonsági kockázatot Orbán Viktor miniszterelnök környezetében, amelynek kivizsgálását a kormányfő egyik tanácsadója, Habony Árpád esetében az ellenzék sürgeti?
– Tudomásom szerint Habony Árpád semmilyen tisztséget nem visel, nincs szerződéses jogviszonyban állami cégekkel, ezért az AH-nak sincs dolga a személyével. A miniszterelnök úr sem jelzett aggályt Habony Árpáddal kapcsolatban.

– A parlament hétfőn megszavazta a nemzetbiztonsági ellenőrzést szabályozó törvényt, amelynek egyes passzusait az Alkotmánybíróság (AB) elvetette. Mire számíthat ezután az, aki olyan köztisztséget tölt be, amelynek egyik feltétele a teljes körű átvilágítás?
– Az elvetett módosításban a folyamatos ellenőrzés lehetősége szerepelt, amivel kissé túllőttünk a célon. Az AB megállapításait figyelembe véve az elfogadott változatot ötpárti egyeztetések után elsöprő többséggel szavazta meg a Ház. A minisztérium számára az volt a fontos, hogy a korrupció lehetőségét a legalacsonyabb szintre szorítsuk, és időről időre figyelmeztessük a hivatalban lévőket arra, hogy a törvényes keretek között, esküjükhöz híven dolgozzanak. Az ötpárti támogatás jelzi, hogy teljesültek a szakmai elvárások, és nem sérülnek az alaptörvényben garantált személyiségi jogok.

– A rendvédelmi szerveknél, így a rendőrségen is bevezetett folyamatos teljesítményértékelési rendszer eredményei alapján lehet-e számítani arra, hogy az év elején vezetők cseréjéről dönt?
– A féléves eredmények alapján a rendőrség teljesítménye lényegesen jobb vezető szinten is. Hozzá kell tennem azonban, hogy ez a megállapítás nem érvényes az irányításom alatt álló összes vezetőre, ezért történtek cserék, ha nem is a rendőrségen, ahol csak az éves adatok ismeretében döntök.

– Június közepén jelentette be a minisztérium, hogy az egész országra kiterjesztik az addig csak öt megyére érvényes közbiztonsági mintaprogramot, amelyhez a kormány többlettámogatást biztosított a rendőrségnek. Hol tart ez a folyamat, és milyen eredményei vannak az intézkedésnek?
– A közbiztonsági program kiterjesztése sikeres volt, s rendkívül jó fogadtatásra talált az önkormányzatok, a polgármesterek, az iskolaigazgatók és az állampolgárok körében. Remélem, az intézkedés hozzájárul a közterületen elkövetett bűncselekmények számának további csökkenéséhez. 2010-ben felhívtam a figyelmet arra, hogy a rendőrség fokozott közterületi jelenléte miatt átmenetileg növekedni fog a bűncselekmények száma, és hozzátettem, hogy ez a növekedés később visszaesik, majd a rendőrség akkoriban nyilvántartott adatai alá csökken. Ez következik be jelenleg lépésről lépésre. A kormányzati támogatással megnyílt a lehetősége annak, hogy kifizessük a közterületi szolgálatban töltött túlórákat, a mintaprogram kiterjesztésétől azt várom, hogy már ebben az évben jelentősen csökkenjen az említett bűncselekménynek száma.

– Mikorra várható, hogy elkészül a rendvédelmi életpályamodell?
– Az alapelképzelést már az államreform-bizottság elé terjesztettük. A modell három pillérre épül, amelynek egyik eleme, hogy öt év alatt ötvenszázalékos fizetésemelést tudjunk biztosítani az állománynak, amelynek harmincszázalékos részére jövő júliustól számíthatnak az érintettek. A másik pillér a lakhatás megoldása, az önálló lakásvásárlás lehetőségének kiterjesztése, a harmadik pedig egy olyan biztosítási rendszer felállítása, amelyet várhatóan nem állami alapon kell megoldani. A két utóbbi pillér rendszerbe állítása 2018-ban várható.

– Mit visel el a minisztérium költségvetése az aggasztó számban érkező illegális menekültek kezelése, ellátása, a további menekülttáborok építése, fenntartása terén?
– Az illegális menekültek száma rohamos mértékben növekszik. A jelenségre rátelepedett a bűnözés, mintegy tippeket adva az illegálisan érkezőknek, hogy kérjenek politikai menedéket. Az uniós jog sajátos védettséget biztosít az így érkezőknek, akiket szabadon kell hagyni, nem lehet őrizetbe venni, és bizonyos mértékig gondoskodni kell az ellátásukról. Az illegális migráció területén megfogalmazott elvárások és az uniós menekültügyi rendelkezések ütköznek egymással, nekünk pedig az utóbbi előírásokat kell előtérbe helyeznünk. Ennek megfelelően minden menekültként jelentkező kérelmét vizsgálnunk kell, és csak ezután dönthetünk arról, hogy kitoloncoljuk vagy befogadjuk. Így a hatóságok óriási szorításban működnek, mert a politikai menekültstátust kérők száma a sokszorosára növekedett.

– Milyen adatokat kapott erről a Bevándorlási és Állampolgársági Hivataltól?
– Ebben az évben a mai napig 36 450 fővel szemben keletkezett ellátási kötelezettségünk, amely magában foglalja, hogy jelentős részüknek a téli időszakban fűtött szállást kell biztosítanunk.

– A menekültként jelentkezők nagy részének végső célja, hogy eljusson valamelyik nyugat-európai jóléti állam területére. Az uniós belügyminiszterekkel folytatott számos tanácskozása során milyen támogatásokat kapott az így érintett államok illetékeseitől?
– Számos döntés született, így az is, hogy egyetlen migráns sem mehet tovább anélkül, hogy a hivatal munkatársai ne rögzítenék minden adatát, ujjlenyomatát, fényképét, és ne vennék nyilvántartásba az illetőt az illegális bevándorlók uniós adatbázisában. A migránsok száma nálunk is magas, ám jóval nagyobb a probléma például az olaszországi Lampedusa szigetén, ahová idén már több mint százhatvanezer menekült érkezett, de ebben a vonatkozásban említhetem Görögországot is. Nagy kérdés, hogy a későbbiekben miként tudjuk teljesíteni a nemzetközi elvárásokat és az ENSZ menekültügyi szerveinek elvárásait. Nem szeretnénk, hogy bárki meghaljon vagy kihűljön, így – mivel a jelek azt mutatják, hogy biztosan több menekült érkezik – újabb konténertáborokat építettünk, és jelenleg is valamennyi befogadólétesítményünk teljes üzemben működik.