Molnár Zsolt kifejtette: az orosz–ukrán háború miatt Magyarország geopolitikai helyzete egyébként is felértékelődött. Ütközőzónák, térségek – ezzel együtt titkosszolgálati dolgozók – találkozóhelye lehet. Egy jó ideje az Egyesült Államok is háborúnak értékeli az orosz–ukrán konfliktust, de az is igaz, hogy számukra most más tényezők miatt is fontossá vált Magyarország – tette hozzá a nemzetbiztonsági bizottság elnöke, megjegyezve: az amerikaiaknak minden olyan hely műveleti terület lehet, ahol úgy vélik, sérülnek az érdekeik.
Ismert: Orbán Viktor kedden Belgrádban úgy fogalmazott: a magyar kormány egyelőre nem tudja, mi az oka annak, hogy az Egyesült Államok több száz millió dolláros forrást különített el arra, hogy mintegy kéttucatnyi közép- és kelet-európai országgal szemben akcióterveket készítsen és hajtson végre kifejezetten azért, hogy nyomás alá helyezzék e két tucat ország kormányát. Ennek kapcsán Földi László titkosszolgálati szakértő a köztévében rámutatott: ha valamely országot „műveleti területnek” nyilvánítanak, az azt jelenti, hogy ott gyakorlatilag minden eszköz megengedett; szövetséges országok ilyen lépést nem tesznek egymás ellen – húzta alá.
Az ukrán válsággal kapcsolatban Molnár Zsolt azt mondta: a katonai és polgári titkosszolgálatok kezdetektől jól mérték fel a biztonsági kockázatokat, s jól jelezték előre az eseményeket. A szocialista politikus szerint ehhez képest a kormány későn és eleinte tévesen reagált az ukrajnai eseményekre. Egy NATO-tagállam ilyen kérdésben nem maradhat középen, nem teheti meg, hogy nem a szövetségi rendszernek megfelelően viselkedik – hangsúlyozta.
A kémgyanúba keveredett Kovács Béla jobbikos európai parlamenti képviselő ügyéről a nemzetbiztonsági bizottság elnöke ismét kiemelte: Kovács Béla nem kém, de kémkedett: orosz érdekekből bomlasztotta az Európai Uniót, ezt szerinte az EP-ben tett nyilvános tevékenységei is igazolják. Molnár Zsolt a bizottsági üléseken kapott tájékoztatások alapján azt mondta, hogy a találkozások minősége – titkossága, konspiratív megszervezése –, rendszeressége megalapozza a Büntető törvénykönyv szerinti tényállást akkor is, ha Kovács Béla nem adott át minősített információkat. A Btk. idén január elsején hatályba lépett módosítása miszerint a kémkedés bűncselekményéhez nem szükséges titkokat átadni, az csak minősítő körülmény – tette hozzá.
Molnár Zsolt a szerdai háttérbeszélgetésen kitért a nemzetbiztonsági ellenőrzés szabályainak módosításaira is. A bizottság elnöke sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy csak másfél év után és az alkotmánybírósági határozatok miatt módosították a szabályokat. Fontosnak nevezte ugyanakkor, hogy mindezeket valódi egyeztetés előzte meg, a szolgálatok, a kormány és ellenzéki pártok javaslatai is bekerültek a törvénybe. Áttörésnek értékeli, hogy a nemzetbiztonsági ellenőrzéssel kapcsolatban lehetővé vált a bírói jogorvoslat. A szocialista politikus szerint az Országgyűlés hétfőn „jogállami” nemzetbiztonsági törvényt fogadott el.
