K. Gy. tanú – aki állítása szerint az 1990-es évek második felében Portik Tamásnak dolgozott, a pénzét kezelte – a tárgyaláson zárt láncú videorendszer segítségével tett vallomást, és eltorzították az arcát. Egyebek mellett azt mondta Portik Tamásnak: nem kevés pénzt fizettek a rendőröknek, hogy a biztonsági kamerák felvételei ne kerüljenek ki. A vádlott erre azt válaszolta, hogy a tanú hülyeségeket beszél, és felszólította, hogy nevezze meg azokat, akik a fizetési listán voltak.
A tanú említette S. I.-t, C. F.-et és a vádbeli időszak egyik legismertebb nyomozóját, D. P.-t is, akinek állítása szerint többször is vitt pénzt egy pasaréti lakásba.
Az 1998-as robbantással kapcsolatban a tanú azt mondta: D. körberohangált a helyszínen és leszereltette, elvitette a kamerákat anélkül, hogy mindezt szabályosan lepapírozta volna. Amikor pedig őt bevitték a rendőrségre, majd kiengedték, Portik Tamás már várta, és tudta, milyen vallomást tett a rendőrségen – közölte K. Gy.
A tanú szerint az Aranykéz utcai nyomozást szándékosan félrevitték például az orosz szál bedobásával.
K. Gy. azt is mondta, hogy az 1990-es években havi 150 ezer forintot kapott Portik Tamástól a szolgálataiért.
A bűnüldöző hatóságok szerint az Aranykéz utcai robbantás célpontja az olajügyek koronatanújaként számon tartott – Boros Tamásként ismert – Boros József Károly lehetett, akinek a rendőrségen tett, több alvilági alakra terhelő információkat tartalmazó videovallomása akkoriban már széles körben ismertté vált. A merénylet másik három áldozata és a húsz sérült vétlen járókelő volt.
A tanú szerint Boros Tamásnak nem volt jó híre a városban: azt beszélték, nem korrekt az üzletben, nagyon sok a haragosa. Nem is mászkált egyedül, általában „két kigyúrt macival jött” – fogalmazott.
Portik Tamás a vádbeli időszakban sokszorosította és a környezetében osztogatta az általa köcsögnek nevezett Boros Tamás rendőrségi vallomásáról készült videofelvételt, és arról beszélt, mi minden hangzott el ott és mi lesz ennek a vége – állította a tanú. „Általában ha te valakit leköcsögöztél, elég hamar meghalt a szerencsétlen” – tette hozzá a vádlottnak címezve.
A tanú megemlítette: Portik Tamás egyik embere azt tanácsolta neki a robbantás időszakában, hogy ne menjen a belvárosba, az egyik ügyvéd ismerős pedig azt mondta: nincs tanú, nincs ügy.
Portik Tamás szemenszedett hazugságnak titulálta mindazt, amit a tanú elmondott.
K. Gy. nem vállalta a szembesítést a tárgyaláson szintén zárt láncú videorendszeren meghallgatott másik tanúval, Zs. I.-vel, aki korábban szintén Portik Tamás környezetéhez tartozott, és K. Gy. szerint állandóan Jozef Roháccsal lógott. A tanú arra hivatkozva nem vállalta a szembesítést, hogy fél, egy másik ügyben ugyanis terhelő vallomást tett Zs. I.-re.
Zs. I. elmondta, hogy 1999-ben meglőtték, azután rendszeresen fegyvert hordott, és két évig egyfolytában golyóálló mellényben járt.
Portik Tamás Zs. I.-nek azt mondta: „Harminc hónapja előzetes letartóztatásban vagyok, nyolc hónapja nem láttam a családomat, zárkatársam rendőr, aki mindent elkövet, hogy nekem rossz legyen. Miért teszed ezt velem?” A tanú erre így felelt: „Engem viszont fejbe lőttek, elvesztettem a családomat, az egész életemet felborítottátok, tíz évig illegalitásban voltam, bujkáltam. Miért lövettél engem fejbe?”
Azzal kapcsolatban, hogy Zs. I. korábban azt mondta: ötvenmillió forintot vitt az Aranykéz utcai robbantásért Jozef Rohácnak, Portik Tamás felszólította Zs. I.-t, hogy esküdjön meg a gyerekei és a felesége életére, hogy igazat mondott. „Esküszöm” – mondta a tanú. „Mocsok!” – reagált Jozef Rohác. „Tökéletesen biztos vagyok benne, hogy te rendelted meg Boros megölését, csak nem robbantásra gondoltál, hanem fegyveres merényletre” – jelentette ki Zs. I.
A tanú hozzátette: most sem lehet nyugodt, hogy nem kap-e golyót a fejébe, de amikor letartóztatták, ügyvédje figyelmeztette, hogy csak úgy szabadulhat a történetből, ha elmondja, amit tud. Beszélt arról is, hogy amikor valakit az ügetőnél sikertelenül próbáltak megölni, Portik Tamás környezetében felmerült, hogy a kórházban már páncélököllel lövik ki.
Zs. I. elkezdett beszélni Portik Tamás olajos ügyeiről, a „vámhalasztásos történetekről” is, de a bíró jelezte, hogy ez most nem az Energol-ügy, erre nincs szükség.
A Fővárosi Főügyészség Jozef Rohác ellen tettesként, Portik Tamás ellen pedig felbujtóként és megbízóként előre kitervelten, nyereségvágyból, több emberen, sok ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölés miatt emelt vádat az Aranykéz utcai robbantás ügyében, és életfogytig tartó szabadságvesztést indítványozott mindkét vádlottnak.
A bíróság szeptemberben döntött arról, hogy a Fenyő-gyilkosság már csaknem befejezett büntetőperével egyesíti az Aranykéz utcai robbantás ügyét, miután Jozef Rohác mindkettőnek a vádlottja. Az ismert médiavállalkozót, a Vico-vállalatcsoport vezetőjét szintén 1998-ban ölték meg, az ügyészség szerint Jozef Rohác Budán, egy forgalmas kereszteződésben a sértett autójához lépett, és közvetlen közelről lelőtte.
A tárgyalás rendjét csütörtökön is géppisztolyos, golyóálló mellényes, maszkos kommandósok vigyázták.
